Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1716–1990 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
2,02 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Korond plébániáját a pápai tizedjegyzék említi először. Középkori, román stílusú templomán a 16. század elejején átalakításokat végeztek a gótika jegyében. A templom védőszentje Szent Bertalan volt. A 19. századi plébániai pecséten is őt látjuk: Szt. Bertalan, a közösség védőszentje, aki egy félholdon áll, baljában karddal, feje fölött glóriával. A pecsét körirata: „SIGILLUM PAROCHIAE KOROND AD S. BARTHOL. AP.” Látható továbbá a pecsétnyomó készítésének ideje is: „1855”. A középkor idején Korond, Pálfalva, Firtosváralja, Énlaka, Etéd, Küsmöd, Siklód, Parajd, Sófalva és Atyha egy egyházközséget alkottak. Közös templomuk Atyha határában, a Szentegyházas dombon állt. A templomot a reformációkor az unitáriusok szerezték meg és birtokolták egészen 1716-ig, amikor visszakerül az akkor és ott többségben lévő katolikusokhoz. Korond jelenlegi templomát 1910–1911 között építették Jézus Szent Szíve tiszteletére. Korond 1743-ig Atyhával közös plébániát alkotott. 1743-ban viszont már külön plébánost helyeztek mindkét plébániára.
A megőrzés története
Korond levéltári anyagát 2008. július 4-én szállítottuk be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba, majd 2009 májusában rendeztük.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Plébániai iktatott irataiban házassági iratokat is találunk, mivel nem iktatták külön a házassági szabadegyezkedéseket. A teljes ügyviteli iratsorozatot az 1970-es években rendezték, sínes dossziékba fűzték, a lapokat átlyukasztva. Minden dosszié külön számot kapott, a benne lévő iktatott iratokat pedig folytatólagosan is megszámozták. Első iktatókönyve (1750–1896) és püspöki leiratainak protokolluma (1843–1857) görgényi papírból készült.