Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1722–1995 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
3,25 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Kápolnásfalu a középkorban egy egyházközséget alkotott Szentegyházasfaluval. A települést 1566-1567-ben Innetsőoláhfalunak hívták. Később, 1589-től, a Hargita-hegy Kápolna elnevezésű bércén épült kápolnájáról, Kápolnásoláhfalunak nevezik. A kápolna Szent Péter és Pál napi búcsúját 1643-ban engedélyezte VIII. Orbán pápa. Egy évszázad alatt a kápolna nagyon megrongálódott, és mivel látogatása is nehézkes volt, a búcsút a helyi lakosság kérésére 1721-ben XIV. Kelemen pápa átengedte a faluban ekkor épített új kápolnának. Jelenlegi temploma 1797–1800 között épült. 1838-ban vált külön Szentegyházától és kapott saját lelkészt. Anyakönyvezése is ettől az évtől kezdődik. Kápolnásfalu és Szentegyházasfalu évszázadokon keresztül nemcsak egy plébániát, de az 1876-os megyésítésig egy községet is alkottak, továbbá egyedülálló fejedelmi kiváltságokkal rendelkeztek.
A plébániahivatal első pecsétje 1854-ben készült, a templom védőszentjeit, Szt. Péter és Pál apostolokat ábrázolja. Szentegyháza plébániahivatalának első pecsétje 1861-ben készült, de mivel közösen adminisztrálták a két plébániát, papja még 1862-ben is a kápolnásfalvi pecséttel hitelesítette a szentegyházasfalvi iratokat.
A megőrzés története
- század utolsó és a 20. század első évtizedeinek plébániai ügyviteli iratai nagyon hiányosan, csak töredékesen maradtak fenn. Iktatott iratai nem voltak külön évrendben, ezért szálanként rendeztük és egy állagot hoztunk létre, az időrendi iratokkal közösen. Az 1930-as években Kápolnásfaluban működött az esperesi kerület tanfelügyelőségi hivatala, így levelezése is a plébánián maradt, keveredve a plébániai ügyviteli iratokkal és a házassági iratokkal. A 19. századi házassági iratokat a plébániai iktatott iratok együttesében találjuk – mivel iktatószám-sorrendjük teljes egységet alkotott, így nem válogattuk külön állagba őket. Gazdaságügyi iktatott iratainak külön dossziésorozatot (állagot) indítottak 1977-től, amely megkönnyíti a pénzügyi témájú hivatalos iratok visszakeresését. Levéltárát 2008. július 22-én gyűjtöttük be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
Iktatókönyve (1838–1873) és 19. századi egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyve görgényi papírból készült.
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Eredeti anyakönyvei a 19. századból az Állami Levéltár Hargita Megyei Kirendeltségénél, Csíkszeredában találhatók.