fond 659 - Homoródremetei plébánia iratai

A ma mindössze 38 lelket számláló egyházközség neve először 1506-ban tűnik fel a forrásokban. A falu múltjáról meglehetősen keveset közöltek, lakosairól Orbán Balázs leírásából annyit tudunk meg, hogy a reformáció idején unitáriusok lettek, majd a 18. században, Ágotha János pap hittérítő munkájának köszönhetően, visszatértek a katolikus egyházba. Ezt az állítást megcáfolja Francesco Leone de Modica konventuális ferences 1638-ban Rómába küldött jelentése, amelyből az derül ki, hogy ekkor Homoródremete önálló katolikus plébánia volt, Pap János licenciátus vezetése alatt. A későbbi jelentések meggyőznek arról, hogy továbbra is létezik a 200-300 lélekszámú remetei katolikus plébánia a 17. században, a szentségeket pedig licenciátusok szolgáltatják ki. Az egyházközséget a 18. században a Székelyudvarhelyről beszolgáló ferences szerzetesek vezették, majd 1784-ben Ágotha János személyében világi plébánost helyeztek a faluba. A település ma is álló templomát az ő kezdeményezésére építették 1785-ben, Szent Jakab tiszteletére, a régi kápolna helyén. A kis templom építését az akkori földbirtokosok (gróf Bethlen Imre, gróf Rhédei László, a Tholdi grófi család, báró Wesselényi József) is tetemes összegekkel támogatták. Kétszáz év után, 1984-től napjainkig, az egyre elnéptelenedő plébánia vezetését ismét Székelyudvarhelyről végzik.