fond 658 - Homoródkarácsonyfalvi plébánia iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL SzéGyL.VIII.639–714.658

Cím

Homoródkarácsonyfalvi plébánia iratai

Dátum(ok)

  • 1660–1987 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

3,07 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

A falu első két említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban és 1334-ből való, Villa Karachni, valamint Villa Karasun néven. A reformáció idejében a falu lakóinak többsége unitárius hitre tért és középkori templomukat is az unitáriusok használták. A források azonban említést tesznek egy kápolnáról is, amely a mai katolikus templom helyén állt és feltételezhetően a maradék katolikus közösséget szolgálta a püspök nélküli korszakban. E kápolna régi faberendezéséhez tartozhattak azok a 17. századi oltártöredékek (1646-os keltezéssel), amelyek ma a templom és a plébánia épületben találhatók.

Az 1700-as évek elején a karácsonyfalviak nagy többsége visszatért a katolikus egyházba, és Tamásy Márton, egy unitáriusból katolikussá lett férfi, kápolnát építtetett. 1739-től az udvarhelyi jezsuiták végezték a hívek lelki gondozását. Ez évhez köthető a plébánia önállósodása is. Homoródkarácsonyfalva jelenlegi templomát 1779–1785 között építették Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A homoródkarácsonyfalvi plébánia irataiban, az ügyviteli iratanyag állagban, számos, Székelyzsomborra és Homoródalmásra vonatkozó feljegyzés található (pl. tankötelesek névsora, számadás stb.).

A megőrzés története

A püspöki protokollumok 1859–1907 időszakot átfogó kötetében olvashatjuk, amint Majláth Gusztáv Károly püspök panaszt tesz Mikes János udvarhelyi főesperesnek a plébániai könyvtár állapota miatt. Kéri, hogy a továbbiakban ne a padláson, hanem az irodában tárolják a könyveket. Levéltárát 2008. július 3-án gyűjtöttük be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Külön említést érdemelnek a plébánia nemrégiben előkerült, 18–19. századi anyakönyvei, melyeket 2015 januárjában adtak át a levéltárnak. A gyűjtemény első anyakönyvi kötete a plébánia alapítási évétől kezdve, 1740-től tartalmazza a hívek kánoni állapotának feljegyzéseit. A kötet állapota meglehetősen sérült.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport