Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1762–2004 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
2,34 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
A településre vonatkozó első írásos említés egy 1550-ben kelt oklevélben található. Farkaslaka a székelyszentléleki plébánia filiája volt évszázadokon keresztül. Ezt igazolják a ferencesek Hitterjesztési Kongregációhoz küldött jelentései is. Farkaslaka 1638-ban Bogárfalvával és Makfalvával együtt Székelyszentlélekhez tartozott, ahonnan felszentelt pap hiányában licenciátus gondozta a híveket. Ugyanez a helyzet állt fenn 1657-ben is, amikor Farkaslaka lélekszáma körülbelül 650 volt, akiket a székelyszentléleki pap (sacerdos) látott el. Damokos Kázmér 1668-ban írott jelentésében a falu neve Torkas Loka formában fordul elő, szintén Székelyszentlélek filiájaként.
A falu kis templomát 1759-ben építették, majd 1762-ben önállósult az egyházközség. A templom 1845-re romos állapotba került, így újabb templom építését vették tervbe, melynek anyagi támogatását a vallásalap és a hívek hozzájárulása mellett a falu szülöttje Fancsali Márton pap is magára vállalta. Az 1850-ben befejezett templom helyére az 1880-as évek végén egy harmadik templomot emeltek, szintén Nepomuki Szent János titulussal, amely ma is áll. A paplak a 18. században a Pap utcában állt, ahonnan 1809-ben került át cserevásár révén a mai helyére. Az új plébánia épülete 1888-ra készült el.
A megőrzés története
A plébánia kis mennyiségű 20. századi iratanyaga 2008. június 30-án került be a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárba. A korábbi évszázadok ügyviteli iratai 2015 januárjában kerültek elő a farkaslaki templom toronyszobájából.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Az 1882-es sematizmus adatai szerint, Farkaslakán a plébánia önállósodási évétől, 1762-től vezették az anyakönyveket. Ezen legrégebbi kötetek hollétéről azonban nincsenek ismereteink. Az 1813–1950 közötti időszakot felölelő négy anyakönyvi kötet a Román Állami Levéltár Hargita Megyei Kirendeltségéhez került. Az 1762–1812 közötti időszak matrikulái lappanganak valahol, hacsak meg nem semmisültek.