fióklevéltár SGyL - Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL SGyL

Cím

Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár

Dátum(ok)

Leírási szint

fióklevéltár

Terjedelem, adathordozók

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

A megőrzés története

A sepsi–barcasági főesperesi kerület iratanyagainak befogadására 2005-től a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért plébánián alakítottak ki gyűjtőlevéltárat Csintalan László akkori főesperes idején, aki a levéltár kialakításának és berendezésének lebonyolítását is végezte. A levéltár a kántori lakás egyik átalakított helyiségében kapott otthont. A plébániai levéltári anyagok első csoportját, Sepsibükszád, Mikóújfalu, Sepsikőröspatak, Árkos, Köpec, Gidófalva, Nagybacon, Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Türkös, Brassó, Illyefalva, Barót és Kőhalom plébániák, valamint filiák levéltárait 2005 szeptemberében gyűjtötte be Bernád Rita főegyházmegyei levéltáros majd ugyanez év novemberében irányításával rendezte Németh György, Vér Eszter és Hős János. A gyűjtőlevéltár iratbegyűjtési programját Pénzes Lóránd folytatta, aki 2010 október-november folyamán a fentebb említett plébániák még hiányzó iratanyagát szállította be a levéltárba, valamint Uzon, Zernyest, Miklósvár, Brassó-Bolonya egyházközségek archívumait. Ugyanezen év végén sor került az utólag begyűjtött iratanyag rendezésére. Az időközben előkerült kisebb levéltári egységek begyűjtése továbbra is folytatódik.

2012-től megkezdtük a kézdi-orbai főesperességi kerülethez tartozó egyházközségek archívumainak begyűjtését a Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltárba. Így sikerült rendezni Sárfalva, Imecsfalva, Szentkatolna, Zágon plébániák és a hozzájuk tartozó filiák iratanyagát. A fenti plébániák iratanyagából a rendezés során kiválasztottuk a kézdi-orbai főesperesi hivatal iratait, így az 1915–1951 közti iktatott iratok a szentkatolnai egyházközség archívumából származnak, az 1840–1924 közti iskolai, az 1884–1928 közti iktatott iratok, az 1837–1901 közti gazdasági iratok a sárfalvi plébánia levéltárától különítődtek el. Ezzel ellentétben az 1853–1865 közti főesperesi iktatott iratokat a sárfalvi plébánia iktatott irataival együtt kezelték, ezért a proveniencia elve alapján a rendezés során meghagytuk az eredeti helyén.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

A levéltári anyag többnyire a 18-20. század közti plébániai irattermelés dokumentumait tartalmazza, köztük a hosszú ideig Brassó székhellyel működő sepsi–barcasági főesperesség irataival. Sajnos csaknem teljesen hiányoznak a helytörténet számára elengedhetetlen anyakönyvek. A reformációt követően a miklósvári majd a brassói esperesi központhoz tartozó falvak többnyire unitárius és református hitre tértek. Alsóháromszék és a Barcaság számára a rekatolizáció a határőrség megszervezését követően kezdett felerősödni, ekkor kezdtek a református tömbben a katolikus szigetek megjelenni. Ezt tükrözi a hézagosan fennmaradt irattermelés is.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport