Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- (1614) –2001 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
5,14 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Barótot korán említik az oklevelek (1224, 1332–1334). Egyed Ákos történész szerint Barót Székelyföld első oklevélben említett települése. Középkori temploma helyébe a hívek költségéből 1564-ben építettek újat, amelyet 1760–1767 között teljesen átépítettek. Szentélye Keserű György nagyváradi kanonok hozzájárulásából épült. A templomtorony az 1802-es földrengéskor összeomlott, 1822-ben építették újjá. A reformáció idején csak átmenetileg hódított a hitújítás, mivel Nagy Baróti Katalin szervezésével megakadályozták a térítést, és Barót katolikus maradt. A templom középkori védőszentje Szent Miklós volt, az új templomot már Szent Adalbert tiszteletére szentelték A második bécsi döntés után a Barcasági Dékánság a Román Királysághoz került és az ottani főesperesség központja Brassó maradt, ezért 1940–1945 között Barót lett a Sepsi–Miklósvári főesperesség központja.
A megőrzés története
- szeptember 16-án Baróton helyszíni szemlét tartottunk a levéltárban, ahol az iratokat egy használaton kívüli szobában tárolták jellegzetes levéltári faszekrényben és kartondobozokban. A levéltári anyag állapota megfelelő volt. A levéltár első részének beszállítását Sepsiszentgyörgyre az akkori főesperes, Csintalan László rendezte. Az irategyüttes rendezését 2005 novemberében végeztük. Az irategyüttes második részét 2009 októberében Tóth József plébános szállította be a levéltárba, mely ugyanebben a hónapban került rendezésre.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Az 1824–1848 között keletkezett házassági iratok, az akkori gyakorlatból adódóan, a plébániai iktatott iratok között maradtak.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Anyakönyveit az 1882-es évi sematizmus szerint 1674-től vezetik (Püspöki iratok, 1303/1783). 1875–1889 között keletkezett anyakönyvei a Román Állami Levéltár Kovászna Megyei Fiókjában találhatók Sepsiszentgyörgyön.