fond 118 - Baróti plébánia iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL SGyL.VIII.105–215.118

Cím

Baróti plébánia iratai

Dátum(ok)

  • (1614) –2001 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

5,14 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

Barótot korán említik az oklevelek (1224, 1332–1334). Egyed Ákos történész szerint Barót Székelyföld első oklevélben említett települése. Középkori temploma helyébe a hívek költségéből 1564-ben építettek újat, amelyet 1760–1767 között teljesen átépítettek. Szentélye Keserű György nagyváradi kanonok hozzájárulásából épült. A templomtorony az 1802-es földrengéskor összeomlott, 1822-ben építették újjá. A reformáció idején csak átmenetileg hódított a hitújítás, mivel Nagy Baróti Katalin szervezésével megakadályozták a térítést, és Barót katolikus maradt. A templom középkori védőszentje Szent Miklós volt, az új templomot már Szent Adalbert tiszteletére szentelték A második bécsi döntés után a Barcasági Dékánság a Román Királysághoz került és az ottani főesperesség központja Brassó maradt, ezért 1940–1945 között Barót lett a Sepsi–Miklósvári főesperesség központja.

A megőrzés története

  1. szeptember 16-án Baróton helyszíni szemlét tartottunk a levéltárban, ahol az iratokat egy használaton kívüli szobában tárolták jellegzetes levéltári faszekrényben és kartondobozokban. A levéltári anyag állapota megfelelő volt. A levéltár első részének beszállítását Sepsiszentgyörgyre az akkori főesperes, Csintalan László rendezte. Az irategyüttes rendezését 2005 novemberében végeztük. Az irategyüttes második részét 2009 októberében Tóth József plébános szállította be a levéltárba, mely ugyanebben a hónapban került rendezésre.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Az 1824–1848 között keletkezett házassági iratok, az akkori gyakorlatból adódóan, a plébániai iktatott iratok között maradtak.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Anyakönyveit az 1882-es évi sematizmus szerint 1674-től vezetik (Püspöki iratok, 1303/1783). 1875–1889 között keletkezett anyakönyvei a Román Állami Levéltár Kovászna Megyei Fiókjában találhatók Sepsiszentgyörgyön.

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport