Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- (1725) 1729–1992 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
14 doboz+polc = 1,68 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Marosszentgyörgy középkori plébániatemplomát 1720-ban gróf Petki Dávid vette vissza a reformátusoktól. Mivel az épület nagyon rossz állapotban volt 1731-ben felújította, majd a stefanitákra bízta. Előbb a csíki, majd 1735-től a mikházi ferencesek szolgáltak itt a gróf Petki család házi káplánjaiként. Az egyházközséget 1826-tól a marosvásárhelyi obszerváns ferencesek adminisztrálták, akik a városból jártak ki vasárnaponként szentmisére. A katolikus hívek telket adtak a rendnek örök haszonélvezeti joggal, amelyen 1936-ban elkezdődött a kolostor, a jelenlegi plébánia építése. Szeptember elsejétől P. Kiss Márton lett a házfőnök, egyben az önálló egyházközség vezetője. A szerzetesek a kolostorban 1938-ban kis házikápolnát alakítottak ki, és a teljes épületet, a plébánia hivatal szobája kivételével, klauzúra alá vették. Az 1901-ben épült egy tantermes iskolát kibővítették, igazgatója pedig P. Kiss Márton lett. Előbb 1953-tól 18 évig, majd 1984-től ismét világi pap került a marosszentgyörgyi egyházközség élére.
A megőrzés története
- február 19-én, Baricz Lajos plébános segítségével történt az addig egy 19. századi faládában tárolt iratanyag beszállítása Marosvásárhelyre. Rendezéskor vált nyilvánvalóvá, hogy 1975-ben, a levéltár leltározásakor külön mutatókönyvet készítettek az iktatott plébániai, a ferences, valamint az iskolaügyi iratokhoz. Az iratokat új sorszámmal látták el, az eredeti iktatókönyvek azonban nem őrződtek meg. Az iratok mennyisége alapján selejtezésre is sor kerülhetett ekkor. Az iktatott plébániai iratok sorozatából később kiemelték a költségvetéseket és a pénzügyi ellenőrzések jegyzőkönyveit, ezeket külön sorozatként kezelték.