Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1725–2000 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
13 doboz = 1,27 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Szentdemeter késő gótikus, középkori formájában megőrzött templomának építését Dávid László, egy korábbi építkezési fázist követően, a 15–16. század fordulójára teszi. A hitújítás után unitáriusok által használt épületet a katolikus hívek a ferences missziónak köszönhetően 1723-ban kapták vissza, amikor meg is újították azt. A 18. században a stefaniták egyik missziós központja Szentdemeteren volt, ferencesek működtek a Csáki grófok udvarában, majd a század végén a báró Hentereknél is. Szentdemeter az 1761-es egyházmegyei összeírás idején, mint ferencesek által adminisztrált plébánia az udvarhelyszéki főesperességhez tartozott. A későbbiekben 1923-as önállósulásáig Bordos filiája volt. Plébániaépülete 1928–1929 között épült. 1936–1937-ben új templom építését tervezték, de a hívek szegénysége és az anyagi fedezet hiánya miatt ez nem valósulhatott meg.
A megőrzés története
A szentdemeteri Plébánia iratai 2008. február 27-én kerültek be a Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltárba. A terepmunkában Balázs Ferenc volt segítségünkre. A bordosi Plébánia iratainak rendezésekor kerültek elő a fondban található 1909-es, valamint 1932–1933-as vagyonleltárok és az 1912–1921-es vagyonkimutatások.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A szentdemeteri Plébánia iratai között maradt fenn az az 1829. június 25-én Bécsben keltezett oklevél, amelyben I. Ferenc osztrák császár báró Apor Lázár császári kamarást és birodalmi tanácsost kinevezte a császári jövedelmek kezelőjévé.