fond 629 - Szárhegyi plébánia iratai

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

RO GyFL GyeGyL.VIII.592–633.629

Cím

Szárhegyi plébánia iratai

Dátum(ok)

  • 1637–2000 (keletkezése)

Leírási szint

fond

Terjedelem, adathordozók

6,20 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

Szervtörténet

A szárhegyi plébánia feltételezhetően egyike annak a három plébániának, amelyeket a pápai tizedjegyzék is említ. Szárhegy neve, mint Lázár Miklós előneve 1494-ben tűnik fel először az oklevelekben. Temploma a 13. században épült, amely 1658-ban és 1661-ben tatárpusztítás áldozata lett. 1729-ben a templomhajót lebontották, és 1730-ban kibővítették, a tornyot is ekkor magasították meg. A plébánialak 1865-ben épült Szabó Lajos plébános idején.

A megőrzés története

Levéltári anyagát 2009 szeptemberében gyűjtöttük be a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárba és ugyanebben a hónapban rendeztük. A szárhegyi plébánia teljes archívumát az 1990-es években rendezték, minden egyes év ügyviteli iratait számozottan egy dossziéba fűzték a román állami levéltári rendezési elvekhez hasonlóan. Ezzel a módszerrel könnyebben visszakereshetővé tették az egyes iratanyagokat, azonban sajnálatos módon az ügyiratok ez által fizikailag megsérültek, ugyanis a fűzés céljából átlyukasztották az íráshordozó anyagot, megcsonkítva az írásképet. A mostani elhelyezéskor az iratkötegeket megszabadítottuk a zsinórtól, és provenienciahűen megtartottuk az eredeti rendet. Ezekben az évrendi ügyviteli iratokban egyaránt találunk plébániai iktatott iratokat, házassági- (szabadegyezségek) és gazdasági iratokat (leltárak, birtokívek, számlák stb.). Az 1970–1980-as plébániai iratok nagy többségét gazdasági kimutatások és számlák, nyugták képezik, csekély mennyiségben találunk hivatalos iktatott ügyiratokat közöttük. Bérmálási anyakönyve 1901-ből a gyergyószentmiklósi plébánia levéltárából került elő. Népiskolai anyakönyvét 1913/1914 évekből a gyergyóalfalvi plébánia iratanyagából helyeztük át ide. Keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyvi másodpéldánya 1851 és 1853 évekből a gyergyói főesperesi levéltárból került elő.

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

    Anyag írásrendszere

      Nyelv és írásrendszer megjegyzések

      Fizikai jellemzők, technikai követelmények

      Segédletek

      Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

      Eredeti példányok léte és őrzőhelye

      Anyakönyveit 1695-től kezdték el vezetni, amelyek 1934. évig bezárólag állami levéltárakban találhatók, 1950-ben államosították őket.

      Másolatok léte és őrzőhelye

      Kapcsolódó leírási egységek

      Kapcsolódó leírások

      Megjegyzések adatcsoport

      Alternatív azonosító(k)

      Kapcsolódási pontok

      Téma kapcsolódási pontok

      Hely kapcsolódási pontok

      Név kapcsolódási pontok

      Műfaji Kapcsolódási pontok

      Ellenőrző adatcsoport

      Leírási azonosító

      Intézmény azonosítója

      Felhasznált szabályok és/vagy előírások

      Állapot

      A leírás részletezettségi szintje

      A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

      Nyelv(ek)

        Írásrendszer(ek)

          Források

          Gyarapodási adatcsoport