Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1738–1995 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
1,79 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Kilyénfalvát 1567-ben említik először az írásos források Tekerőpatakkal együtt, és mint önálló települést az 1616-os lustrában. A kilyénfalviak kezdetben Gyergyószentmiklósra jártak templomba. 1633-ban külön karzatot építettek a gyergyószentmiklósi templomba, hogy beférjenek a tekerőpataki és a kilyénfalvi hívek. A falu lakosai 1646-ban fakápolnát építettek, majd 1659-ben kőkápolnát állíttattak Szent Kilián tiszteletére. Kilyénfalva 1732-ig Tekerőpatakkal közösen alkotott egy filiaegyházközséget, majd ettől az évtől kezdte önállósulását a tekerőpataki templom építésével. Rövid ideig Gyergyóújfaluhoz tartozott, majd 1743-ban külön lelkészt helyeztek ide. Anyakönyvezése is 1743-tól kezdődik. Jelenlegi templomát 1758–1761 között építették és 1786-ban szentelték fel Mária Magdolna tiszteletére. A templomot villámkárosulás érte 1828 júliusában, ezért 1829–1831 között újjáépítették. 1863 júliusában a templomtorony ismét tűzvész áldozatául esett, így újabb helyreállítási munkálatokra volt szükség. Egyházi népiskolájának alapító okiratát Szepessy Ignác püspök adta ki 1743-ban. Tanítójáról 1731-ből van adat.
A megőrzés története
Levéltárát 2006. december 11-én szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárába. Iratanyagát 1974-ben rendezték utoljára, jegyzéket is készítve hozzá. Ekkor az iratokat évrendbe sorolták, utána évenként dossziékban tárolták a plébániai ügyviteli iratokat. Házassági iratainak 1975–1981 közötti részében találhatók a marosfői házasságok is, mivel a közös ellátásnak köszönhetően egyben kezelték őket. Marosfő 1951–1981 közötti iratai is a kilyénfalvi levéltárból kerültek elő. Keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyvi másodpéldánya 1851-ből a gyergyói főesperesi levéltárából került ide.