Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- (1669) 1697–2015 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
12,14 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Csomafalvát az 1567-es évi regesztrumban említik írásban először. Egészen 1730-ig Gyergyóalfalu filiája volt. A hívek kérésére Sorger Gergely püspök nyilvánítja önálló plébániává 1730-ban. A Lázár család támogatásával 1726–1728 között a régi fakápolna helyére új templomot építettek. A hívek számának gyarapodásával nagyobb templom építését vették tervbe, amely 1875–1878 között készült el, és ezt Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. Csomafalva Szászfalu nevű részében 1993-ban építettek templomot Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. Első plébánialakja 1730-ban épült, a jelenlegi 1909–1910 között.
A megőrzés története
Levéltárát 2006. december 12-én szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárába. Iratanyagának a második világháború végéig terjedő részét a templom kórusának egyik kis termében tárolták régi könyvekkel egy helyen. Az itt található anyagot 2005 áprilisában rendeztük a helyi plébános kérésére. Az 1945–1967 közötti időszakban keletkezett plébániai ügyviteli iratanyag létezéséről sajnos nem tudunk, így ezt hiánynak tekintjük. Az 1968 utáni iktatott iratanyag és a gazdasági iratok folytatása is, valamint néhány kötet a plébániaépület irodájában volt, ahonnan 2006 decemberében a kórusterembeli iratokkal együtt Gyergyószentmiklósra szállítottuk.Keresztelési-, házassági és halotti anyakönyvi másodpéldánya 1851-ből a gyergyói főesperesi levéltárból került elő.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Értékes történelmi forrást képez plébánianaplója 1697–1830 közötti időszakból és 18. század végi faluszéki jegyzőkönyve (1790–1811). A faluszéki jegyzőkönyvet 2014-ben restaurálták (és sötétbordó bőrkötésbe kötötték) a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert támogatásból.