Identity area
Reference code
Title
Date(s)
- 1668–2001 (Creation)
Level of description
Extent and medium
7,32 ifm
Context area
Name of creator
Administrative history
A település első írásos említése egy 1567-es regestrumból való, amelyben 44 kapuval jegyzik. Azonban az 1333-as, illetve 1334-es pápai tizedjegyzék három gyergyói papot sorol fel (István, Tamás, Miklós), melyek közül az egyik, Gyergyószentmiklós és Szárhegy mellett Alfaluban szolgált. Ekkor tehát egyháza és papja van. Ezt erősíti meg a templom oldalán lévő felirat: Aedificata MCCXIII in honorem sacro Sanctorum Iudae et Simeoni Apostolorum et Sanctae Margharetae virginia et martiris (Építtetett 1213-ban, Szent Júdás és Simon apostolok és Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére). Ugyancsak ezt látszik megerősíteni a torony aljában lévő, félköríves kapubejárat is. Az egyházközség első temploma román stílusú, mely építése után alig harminc évvel az 1241-es tatárjáráskor elpusztult. Ezt követte a nagyobb, gótikus stílusban emelt templom, melynek építési idejét stílusjegyei alapján a művészettörténészek a 15. századra teszik. Számos eleme a jelenlegi templomban is megtalálható. Innen maradt meg a kőalapokon nyugvó andezit–tufából faragott hatszögletű, gótikus kelyhet mintázó keresztelőkút is.
A hagyománmy szertint 1567-ben István gyergyóalfalvi pap sereget szervezett János Zsigmond térítő seregei ellenében, és a székelyek megvédték hitüket. Ennek nyomán indult el a Csíksomlyói zarándoklat. A Rómából hazatért P. Damokos Kázmér felszentelt erdélyi apostoli vikárius 1675-től Gyergyóalfaluból, mint az akkori idők legbiztonságosabb helyéről kormányozta az egyházmegyét. Itt is halt meg 1678-ban pestisben.
1707 decemberében Acton tábornok a császári csapatok élén büntető hadjáratot vezetett a székelység ellen. Ekkor égett le a templom tetőzete, több egyházi épülettel, köztük a plébániával. A javítási munkálatok évekig elhúzódtak, és amint a feljegyzésekből kiderül, ekkor már világossá vált egy nagyobb templom szükségessége az egyházközség számára. 1730-ban az addig Alfaluhoz tartozó Csomafalvát önálló plébániává szervezték át. 1755-ben Bálintffi Gergely plébános hozzálátott az új templom építésének előkészítéséhez. 1766-ban szinte a teljes gótikus templomot lebontották. Az új templom alapkőletétele 1766. június 27-én történt. Ez a templom már barokk stílusban épült. Az építkezést Mária Terézia osztrák császárnő is segítette 800 rhénes forinttal. A templomot végül 1786 Szentháromság vasárnapján szentelte fel Batthyányi Ignác akkori erdélyi püspök. Ehhez az eseményhez kapcsolódik a Szentháromságnapi–búcsú.
1806-ban hatalmas tűzvész söpört végig a falun. Leégett a templom tetőszerkezete és a paplak is. Ugyanebben az évben emelték a ma is meglévő plébániaépületet. Rendbe hozták a sérült templomot is. 1930-ban északi mellékhajóval bővítették a templomot.
Borzont filiába 1770-ben telepítettek moldvaiakat, akik görög katolikusok lettek. A görög katolikusok 1938-ban épült temploma jelenleg a római katolikusoké.
Repository
Archival history
Amikor 1707 decemberében a plébánia leégett, a legnagyobb kárt az irattár szenvedte, amely szinte teljes egészében megsemmisült. A második világháború idején, 1944-ben a tizenhárom kötetnyi anyakönyvet (1714–1931) és a historia domust (1886–1930) Füzesabonyba menekítették. Ezek a kötetek 1993-ban bekerültek az Egri Főegyházmegyei Levéltárba biztonsági és megőrzési okokból. Végül 2009 szeptemberében hazakerültek Egerből, és így részben Gyergyószentmiklóson a Gyűjtőlevéltárban, részben Gyergyóalfaluban, a plébánián kutathatók. 1714–1857 közötti anyakönyvei (hat kötet) a gyűjtőlevéltárban maradtak, 1857–1931 közötti anyakönyvei (hét kötet) és historia domusa hazakerült a gyergyóalfalvi plébániára. Az iratanyag legutolsó alapos rendezését 2006-ban végezte el Fülöp Béla nyugalmazott jegyző, aki évrendbe sorolta az iratokat, egyazon helyre téve a plébániai iktatott-, a házassági-, illetve a gazdasági iratokat. Levéltárát 2006. december 12-én szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárába. Keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyvi másodpéldánya 1851 és 1853 évekből a gyergyói főesperesi levéltárból került át ide.
Immediate source of acquisition or transfer
Content and structure area
Scope and content
A plébániai sorozatban az 1850–1870-es évekből zömében házassági szabadegyezségek maradtak fenn. Házassági iratcsoportja (1870–1872) egyetlenegy összefűzött dossziéból áll, sorszámozott lapokkal, időrendbe osztva minden melléklettel együtt. A dosszién román nyelvű állami levéltári leltárlap található a szükséges adatokkal kitöltve, a római katolikus tévesen „greco-catolic”-nak írva.