Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1708–1995 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
12,28 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Ditró neve 1567-ben fordul elő az oklevelekben. A 18. század elején Szárhegy filiája volt, és 1711-ben önállósult. Ditró első templomának építési ideje sajnos ismeretlen, de valószínű, hogy már 1500 előtt állt. A település régi temploma gótikus jegyeket hordoz, amelyek a jelenlegi Szent Katalin templom csúcsíves nagy ablakkeretén és a főbejárat kőkeretén érzékelhetők. A templomhelyet a Csibi család adományozta. Ezt a templomot 1746-ban nagyobbították, tornya 1753-ban épült. A templomhajót 1756–1767 között bővítették és építették újjá.
Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom nem felelt meg az egyre nagyobb számú katolikus hívők befogadásának. A megnövekedett egyházközség nagyobb templom építését tette szükségessé már a 19. század második felében Takó János plébános idején, aki 1888-ban került Ditróba. A templomot Kiss István tervezte, az építkezést Kládek István szabadkai vállalkozó kivitelezte. Ezt a templomot 1911-ben áldotta meg Majláth Gusztáv Károly püspök, és 1913-ban szentelték fel Jézus Szíve tiszteletére.
A megőrzés története
Levéltárát 2007. január 19-én szállítottuk be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárába. Addig az iratanyagot a ditrói neogótikus templom egyik oldalhelyiségében őrizték nagyobb levéltári szekrényekben. Plébániai iktatott iratai – a többi kerületbeli plébániai ügyviteli iratok mennyiségéhez hasonlítva – jóval nagyobb mennyiségben keletkeztek és maradtak fenn. Sajnos a 18–19. századi része meglehetősen összekeveredett, így évrendi beosztást alkalmaztunk, időrendbe szedve szét az iratcsomók egyes ügyiratait. A 20. század minden egyes évében a házassági iratokat külön csomókban találtuk az adott év plébániai ügyviteli iratain belül, azonban a 19. századi házassági anyaga meglehetősen haotikus állapotban volt, így ezeket külön időrendi sorozatba válogattuk. A házassági iratanyagnak csak az 1900 évvel bezáródó része található külön egységben, évrendi sorozatban, míg a meglévő 20. század házasságügyi levelezés a plébániai iktatott ügyviteli iratokon belül keresendő. Bérmálási anyakönyvét 1909-ből a gyergyói főesperesi levéltárból helyeztük át ide.