állag a - Püspöki (Érseki) Hivatal Iratai

2904 doboz = 360,7 ifm

A Püspöki Hivatalban 1847-ig a folyószámos iktatást alkalmazták, míg 1848. január elsejétől kezdve az iktatás ügycsoportok, ügyosztályok szerint történt, s ez a mai gyakorlat is. Ennek alapja, hogy minden tárgykörnek külön csoportszám felel meg, és a folyószámon kívül az adott ügy csoportszámát is feltüntetik az iraton. Az iratok mennyisége 1750-ig relatíve kicsi, majd a hivatali tevékenység kiterjedésével egyre több, 1763 után egy-egy év anyaga már több raktári egységben található a helyreállított számsorrendben. 1848-tól az alábbiakban közölt ügycsoportok szerint, azon belül iktatószámok szerint találhatók a dobozokban az iratok. Esetenként egy összetartozó ügy iratait együtt kezelték, ezeket a segédkönyvekben kell nyomon követni, ha bejegyezték. A repertóriumban 1847-ig a dobozszámok mellett az évet és a benne lévő iratok első és utolsó iktatószámát, 1848-tól kezdve pedig az év mellett a dobozban található csoportszámokat soroltuk fel. Az 1848 óta használatos csoportszámok a következők:

1. Pápa, Udvar, Római Kongregációk, Egyetemes Egyház, Nuncius, Pápai felhatalmazások, Pápai kitüntetések

2. Prezídium

3. Más egyházmegyés püspökök, káptalanok, püspökkari konferencia

4. Megyéspüspökök, Általános helytartó, Egyházmegyei Iroda, Egyházmegyei bíróság, Batthyanaeum, Cons., Vigilantia, Körlevelek

5. Egyházmegyei Tanács, Papi Szenátus

6. Teológiai Főiskola, Papneveló, elöljárók, tanárok és növendékek

7. Felszentelések, iurisdictio, felvétel az egyházmegyébe, elbocsátás, kánoni bizonyítványok

8. Káplánok személyi ügyei, ismétlő vizsgák

9. Tábori lelkészek, katonai írások

10. Plébánosok, lelkészek személyi ügyei, plébániai javadalmak, plébániák betöltése, papok vagyoni ügyei, zsinat vizsga, papi jubileumok

11. Főesperesek, esperesek, kitüntetések, kerületi ügyek, kerületi jegyzők

12. Erdély – fehérvári székeskáptalan, apátok, prépostok

13. Papok elleni panaszok, eljárások, papok nyugdíjazása, papi nyugdíjalap

14. Szerzetesek

15. Papok halála, hagyatékok

16. Államsegély ügyek

17. Középiskolák, Kántoriskola, Segítő Mária

18. Elemi iskolák, iskolai hitoktatás

19. Fiúnevelő, Katolikus Főiskolák

20. Könyvcenzúra, sajtótermékek

21. Tanítóképző, keresztény iskolák

22. Árvaházak, öregotthonok, óvodák

23. Ájtatosságok, búcsúk, szentmise, böjt, missziók, papi lelkigyakorlatok

24. Egyesületek, Actio Catholica

25. Szentségek és szentelmények, bérmaút, hitoktatás

26. Házassági ügyek, halálozás, temetés

27. Segélyezések, gyűjtések

28. Megtértek, kitértek, rítusváltoztatás

29. Anyakönyvek

30. Egyházi építkezések, oltár, temető, épületek

31. Misealapítványok, egyéb ájtatos alapítványok

32. Plébánosokat érintő javadalmi ügyek, egyházközség vagyoni ügyei, egyházi adó, plébánia alapítása, anyaegyház, fiókegyházak

33. Egyháztanács, plébánia átadása, egyházközség költségvetése, számadása, pénzügyi ellenőrzés, egyházi alkalmazottak

34. Szórványügyek

35. Állammal kapcsolatos ügyek

36. Más vallásúak

37. Vegyes ügyek

39. Kántori kinevezések

40. Tanítók, tanárok ügyei

41. Iskolai ügyek

A mai Érseki Hivatal iratai először irattárba, majd a levéltárba kerülnek. Ennek megfelelően ez az iratsorozat folyamatosan bővül.

A Levéltár terjedelmében és forrásértékében is legjelentősebb állaga a Püspöki Hivatal működése során keletkezett iratokat őrzi. A 18. századnál korábbi időkből eredeti iratok nem maradtak fenn, viszont 1715-ben egyik első teendőként próbálták összegyűjteni a püspökségre vonatkozó közép-, és koraújkori iratokat. Az állag anyaga ezek másolataival kezdődik, s a püspöki hivatal iratanyaga 1715-től már folyamatosan, 1729-től kezdve szinte hiánytalanul megmaradt. Ez a püspökség fennhatósága alá tartozó plébániákkal, az egyenrangú, illetve a fölérendelt intézményekkel való levelezést (a felsorolásnak megfelelően: leiratok, átiratok, illetve felterjesztések) tartalmazza, 1224 és 2000 közötti időhatárokkal. Az iratanyag relatíve nagy rendben, komoly károsodás nélkül maradt meg. A rendezés során hatalmas mennyiségű, az évszázadok során kiemelt iratanyagot osztottunk vissza eredeti helyükre, de így is lehetnek olyan iratok, amelyek eredetileg ugyan itt voltak iktatva, de valamilyen okból más tematikus állagban találhatóak.

Az iratok a megmaradt segédkönyvek segítségével jól kutathatók. 1842-től napjainkig a segédkönyvek sorozata hiánytalan és ezek segítségével a kutatás az érvényes szabályok alapján történhet.