Magyar Ferences Levéltár

• Religieux
• római katolikus
• szerzetesi
• nyilvános magánlevéltár

A ferences rend minden magyarországi rendtartományának és kolostorának volt saját levéltára, amelyeknek legtöbbre becsült kincsei a különféle kéziratos krónikák voltak.

A mariánus tartományfőnökség régebbi levéltára Pozsonyban volt és a trianoni béke után is ott maradt, ma a Pozsonyi Állami Levéltár (Státny archív v Bratislave) őrzi. Az újabb, Pesten őrzött iratokat az 1950. évi föloszlatás után Bakács István mentette át a Magyar Országos Levéltárba (P 233). Ugyanekkor a többi rendházak megmaradt iratai is állami levéltárakba kerültek. 1950 előtt a kapisztránus rendtartomány iratait is két helyen őrizték: a régebbieket, amelyek zömében az 1900-ban megszűnt szalvatoriánus tartományfőnökség levéltárát alkották, Gyöngyösön, az újabbakat pedig (a kapisztránus provincia régebbi irataival együtt) a budai kolostorban. A budai levéltár végig a rend kezén maradt, Gyöngyösön azonban a legértékesebbnek vélt iratokat a szerzetesek még 1949/1950-ben elrejtették a kolostor épületében: ezek csak 1998-ban kerültek elő. Az iratok másik részét az államosítás után a Heves Megyei Levéltár vette kezelésébe, de 1969-ben Soós Imre levéltárigazgató visszaszolgáltatta a Kapisztrán Rendtartománynak.

Ekkor jött létre mai formájában a Magyar Ferences Levéltár, amelynek ezentúl még számos, államosítást elkerült iratot sikerült összegyűjtenie a szerzetesek hagyatékaiból és egyéb helyekről. Ez azt jelentette, hogy a levéltár sok olyan fondtöredéket is őrzött különböző rendházakból, amely fondok más részei a megyei állami levéltárakban voltak. Emiatt a rendszerváltás után, 1995-től kezdve a levéltár megkezdte az államosított iratok visszaszerzését és a fondok egyesítését. 2004-re minden állami levéltárba került, egykori kapisztrán rendtartományhoz tartozó rendházi anyag visszakerült a rendhez, a két magyarországi privincia egyesítését követően pedig, 2008-ban az egykori mariánus provincia rendházainak állami kezelésbe vett iratainak visszaszerzése is megindult. A rendezési munkák folyamatosan zajlanak, de egyes levéltári egységekről részletesebb segédletek is rendelkezésre állnak.

Némethy Lajos, A budai Sz. Ferencziek pecsétnyomó-gyűjteménye, in Egyházművészeti Lap 3(1882), 101-104, 142-147, 174-178.

Csóka Ferenc, A ferencrend történetének kutatása Magyarországon 1945-1976, in Levéltári Szemle 27(1977):2, 359-361.

Borsodi Csaba, A ferences levéltárak sorsa 1948 után, in Takács J. Ince OFM–Pfeiffer János, Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17–18. században, szerk. Kapiller Imre ; összeáll. Mezei Zsolt, Pápa–Zalaegerszeg, 2001, II, 881-885.

előzetes megbeszélés alapján

Koltai András, 2004