Affichage de 3508 résultats

A levéltárban viszonylag nagy mennyiségű átírt és eredeti oklevél maradt meg a 15–17. századból és a későbbi időkből is e gyűjteményben helyeztük el a jelentőségüknél és méretüknél is fogva külön kezelendő általában ünnepélyes jellegű okleveleket. Ezek számos darabját restauráltattuk, mások viszonylag jó állapotban maradtak ránk. A sorozat következő kötetében Bernád Rita nem csak az 1716 előtt keletkezett okleveleket és iratokat közli egy darabjegyzékben, hanem e fond valamennyi oklevelét is rövid, un. fejregeszta formájában. A fond első állagában az eredeti formában megmaradt, a másodikban a másolatban megőrzött okleveleket helyeztük el. Kutatása tehát a külön segédlet segítségével darabszinten lehetséges.

A Státus irattárába több mint egy évszázad alatt nagyon sok olyan anyag is került, amelynek valamilyen szempontból maradandó értéke van, de nem tartozik a Státus levéltári anyagához. Ezeket az iratokat és különféle dokumentumokat e vegyes fondban helyeztük el és az egyes raktári egységeknél közöljük a bennük található fontosabb iratok rövid tárgyát. A fond anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A rend levéltári anyaga rendkívül töredékesen maradt meg. Az iratok között találunk a századforduló utáni káptalani jegyzőkönyveket, a két világháború közötti tartományfőnökségi iratokat, leltárakat, vizitációkra vonatkozó iratokat és telekkönyvi dokumentumokat. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratanyaghoz 1903-tól kezdve korabeli segédletek (iktatókönyvek) állnak rendelkezésre. Az iratok nyelve többségében latin, 1920 után igen sok esetben román. Gazdaságtörténeti szempontból az állag forrásértéke jelentős, a tökéletes irattári rend helyreállításához még további munkálatok lennének szükségesek. Az állag anyaga a megmaradt segédletek segítségével, illetve egyenkénti átnézéssel kutatható.

Gerencsér Zsigmond lelkész és családjának élete, lejegyezte: Dr. Gerencsér Árpád és Gombás Györgyné.

A tolna-baranya-somogyi egyházmegye német evangélikusainak kutatója hagyatéka. Kéri Henrik kutatóval való konzultációs feljegyzései mutatnak rá a körülményekre. Németországi helyekkel levelezett, továbbá Bleyer Jakab professzorral. Ugyanitt fia, Schmidt-Tomka Gusztáv kutatásából származó dokumentumok is.

Az Evangélikus Teológiai Akadémia (ETA) története 1950 (Vámos József nyugdíjba menetele után Harmati Béla püspöktől kapta feladatba a teol. történetének feldolgozását. Ennek egy példánya került a levéltárba). Gépelt kézirat, 3 „Kymcop” feliratú kartondoboz (1-3. doboz). Benne pl. Ferdinánd István prof. Csittvári krónikája.

Az iratanyagban jórészt csak egyes családtagokra vonatkozó többé-kevésbé töredékes, elsősorban 19. századi iratanyagok és könyvek maradtak fenn. A fennmaradt anyakönyvi kivonatok nem eredetiek, azokat minden bizonnyal Tomasek Miklós kérésére, az 1930-as évek végén állították ki a hatóságok. Az anyagban Fuchs Gusztávról, Károlyról, Vilmosról és Tomasek János Pálról fényképek is maradtak.

A gazdasági elszámolásokat tartalmazó kötet kevéssel a plébánia felállítását követő évekig tartalmaz információkat a településről.