3448 találat látható

Az Erdélyi Katolikus Státus működését, illetve az erdélyi katolikus egyházat a 17. századtól kezdve rendkívül sok magán illetve állami alapítvány és alap segítette. Apor István 17. század végi jelentős alapítványától kezdve nagyon sok egyházi és magán személy hagyott különböző összegeket egyházi intézmények segítése, ösztöndíjak utalványozása, vagy éppen szociális célok megvalósítására. A birtokokon kívül ezek az alapok és alapítványok biztosították az erdélyi katolikus egyház működésének anyagi alapját. Az alapok feletti kezelés jogát a kiegyezés után az Erdélyi Katolikus Státus vette át és az ezzel kapcsolatos iratokat alaponként csoportosítva helyeztük el a levéltárban.

Az iratanyag rendezése során rendkívül sok, az erélyi katolikus iskolákra vonatkozó irat került elő, amelyek mellékletként, tájékoztatási célból kerülhettek el az Erdélyi Katolikus Státus igazgató tanácsának irodájához. Ezeket az iratokat intézményenként csoportosítottuk és úgy helyeztük el a raktári egységekben. Érdekesek a tanári minősítési táblázatok, a különféle tantervek és az érettségivel kapcsolatos jelentések. Oktatástörténeti szempontból az állag anyaga jelentősnek számít, de felhívjuk a figyelmet, hogy hasonló források találhatók a Főegyházmegyei Levéltár korábban ismertetett 14. fondjában. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Mindazokat az előkerült köteteket és iratokat, amelyek az eddig felsorolt fondokba és állagokba nem voltak besorolhatók, ebben a gyűjteményes fondban helyeztük el. Valamennyi kötet gazdasági, pénzügyi, adminisztratív nyilvántartási célból készült, forrásértékük változó mértékű esetenként nagyon csekély. A köteteket a tulajdonos kérésére helyeztük el a levéltárban.

A Státus irattárába több mint egy évszázad alatt nagyon sok olyan anyag is került, amelynek valamilyen szempontból maradandó értéke van, de nem tartozik a Státus levéltári anyagához. Ezeket az iratokat és különféle dokumentumokat e vegyes fondban helyeztük el és az egyes raktári egységeknél közöljük a bennük található fontosabb iratok rövid tárgyát. A fond anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Ebben a fondban az Erdélyi Katolikus Státus tulajdonát képező tulajdonokra vonatkozó gazdasági és ügyviteli iratokat helyeztünk el. A Státus irattárában rendkívül sok gazdasági, pénzügyi irat őrződött meg, amelyeket tematikusan csoportosítva próbáltunk kutathatóvá tenni. A fond ebben az értelemben gyűjteményes jellegű s ebben a formában könnyíti meg a Státus gazdasági életére és pénzügyi politikájára vonatkozó kutatásokat.

A Gubernium Alapítványi Osztálya (Commissio in re Fundationum, Stiftungs Commission) az erdélyi római katolikus egyház legkülönbözőbb alapítványainak ügyeit intézte. Az előző kettőhöz hasonlóan jogutódja az Erdélyi Katolikus Státus lett, így jegyzőkönyveit és segédleteit annak levéltára őrzi.

A Tanulmányi Osztály (Commissio Litterariae, Schul Commission) a Gubernium keretében a katolikus iskolaüggyel foglalkozott. Ennek jogutódja is az Erdélyi Katolikus Státus lett így jegyzőkönyvei és segédletei később a levéltárba kerültek.

Az októberi diploma után 1861-ben az Erdélyi Katolikus Státus újra kezdte működését és felújultak a Gubernium egykori ügyosztályai is. 1869-ig változatlanul vezették az egyházügyi, tanulmányi és alapítványi jegyzőkönyveket és ebből a korból már az eredeti iratok is megmaradtak. A rendezés során kérdésként merült fel, hogy az 1861–1869 közötti jegyzőkönyveket az előző három fond anyagához csatoljuk, vagy a későbbi jegyzőkönyvekkel együtt helyezzük el. Tekintettel arra, hogy ezekhez az évekhez már az iratok is rendelkezésre állnak, úgy döntöttünk, hogy fond határnak a politikatörténeti szempontból is indokolt 1849-et tekintjük és az abszolutizmus korából megmaradt köteteket a dualizmus-kori sorozathoz csatoltuk. Az eredeti iratok együtt tartása is ezt indokolta.

A levéltárban viszonylag nagy mennyiségű átírt és eredeti oklevél maradt meg a 15–17. századból és a későbbi időkből is e gyűjteményben helyeztük el a jelentőségüknél és méretüknél is fogva külön kezelendő általában ünnepélyes jellegű okleveleket. Ezek számos darabját restauráltattuk, mások viszonylag jó állapotban maradtak ránk. A sorozat következő kötetében Bernád Rita nem csak az 1716 előtt keletkezett okleveleket és iratokat közli egy darabjegyzékben, hanem e fond valamennyi oklevelét is rövid, un. fejregeszta formájában. A fond első állagában az eredeti formában megmaradt, a másodikban a másolatban megőrzött okleveleket helyeztük el. Kutatása tehát a külön segédlet segítségével darabszinten lehetséges.

Szentszéki iratokból kiemelt magánlevelezése, mely egyenkénti átnézéssel kutatható.

Vasvári Aladár és Salati Ferenc életrajza és iratai.

Boga Alajos személyi iratai. Boga Alajos hivatalos levelei 1939–1945. Boga Alajos kéziratai: „Szent István és a székelyek”, „Krisztus feltámadt”, „A legnagyobb magyar”, „És az Ige testté lett”. Prédikációk.

Levelezés 1852–1863.

Vegyes személyi iratok.

• Levelei 1780–1799.

• Hozzá írt óda 1780 körül.

• Vizitációk alkalmával mondott beszédei 1781–1787.

Boldoggá avatására vonatkozó iratok (1724–1796).

Személyes levelek.

Gazdasági iratok, családtörténet, oklevelek, levelek.

A levéltárban megmaradt a nővérek gyulafehérvári historia domusa 1856-tól egészen 1923-ig. A levelezésből már jóval kevesebb anyagot találunk meg, részben vizitációs jegyzőkönyvek, részben különböző jelentések kerültek a raktári egységekbe. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.