15954 találat látható

A levéltárban viszonylag nagy mennyiségű átírt és eredeti oklevél maradt meg a 15–17. századból és a későbbi időkből is e gyűjteményben helyeztük el a jelentőségüknél és méretüknél is fogva külön kezelendő általában ünnepélyes jellegű okleveleket. Ezek számos darabját restauráltattuk, mások viszonylag jó állapotban maradtak ránk. A sorozat következő kötetében Bernád Rita nem csak az 1716 előtt keletkezett okleveleket és iratokat közli egy darabjegyzékben, hanem e fond valamennyi oklevelét is rövid, un. fejregeszta formájában. A fond első állagában az eredeti formában megmaradt, a másodikban a másolatban megőrzött okleveleket helyeztük el. Kutatása tehát a külön segédlet segítségével darabszinten lehetséges.

Bolla János (1843-1846) 5 db – Borsiczky Károly (mellékelve a Melontha fullo és a Strationys charaleon rajza, 1846.03.25) 1 db – Bugát Pál (Magyar Természettudományi Társulat) (1841-1847) 6 db – Frivaldszky Imre (1840-1844) 10 db – Gáspár György (1845.08.26) – Gáspár János (1843-1846) 2 db – Hartleben Conrad (1844-1846) 17 db – Heekel H. (1847.03.24) 1 db – Itohányi Imre, Mernye (1846.06.15) 1 db – Korbonits Adalbert, Fiume (1846.10.02) 1 db – Jakabffy Miklós, Lugos (1847.03.21) 1 db – Kováts Gyula, Bécs (1844-1847) 4 db – Kubinyi Ágoston (1844.02.22) 1 db – Lugossy József (1844-1847) 11 db – Musztyánovics Mihály (1844) 3 db – Ocskay Ferenc (1840.02.09) 1 db – Peer János, Nagykároly (1843) 3 db – Pólya József (1845.04.30) 1 db – Soltész János, Sárospatak (1847) 2 db – Széchenyi István (Magyar Tudós Társaság) (1846.12.19) 1 db – Tarsovszky Máté, Podolin (é. n.) 1 db – Toldy (Schedel) Ferenc (1846-1847) 3 db – Vágner Lajos, Máramarosssziget (1845-1847) 6 db – Világ Károly, Borsabánya (1844.06.02) 1 db – Zeyk Miklós (1845.11.28) 1 db

kötelezvények jegyzéke, hagyatéki végzések

A káptalan gazdasági ügyeit régebbi időktől fogva a dékán intézte, a 19. század elején azonban mellette megjelent a divisor (főpénztárnok) is. Átmeneti időszaknak tekinthető Szabó Imre kanonok működése, aki 1798 és 1820 között intézte a káptalan gazdasági ügyeit. Elődje, Godányi János még dékánként működött, Szabó alatt azonban (feltételezhetően 1810 körül) különvált a két hivatal és mellette Fatovich Mátyás személyében külön dékánt neveztek ki. Ezt látszik megerősíteni, hogy az 1781-es Szily-féle vizitáció még csak dékánt említ, az 1815-ös Somogy-féle vizitációban viszont mellette megjelenik a divisor is. A két hivatal jól kimutathatóan egymás mellett működött egészen az 1920-as évekig. Egymáshoz való pontos viszonyuk azonban még kérdéses, ráadásul időben is változott. Elvben a dékán jószágkormányzóként a birtokigazgatást vezette, míg a divisor a káptalan jövedelmeit és a törzsvagyont kezelte. A főpénztár mellett azonban 1872-től külön dékáni pénztár is megjelent. A káptalan gazdasági életében az első világháborút követően jelentős változások történtek. Az 1920-as években ugyanis gazdálkodása válságba jutott és 1927 és 1933 között egy jelentősebb átszervezésre került sor. Ennek során a főpénztári és törzsvagyoni számadások megszűntek és a káptalan teljes gazdasági irányítása a dékán (aki ekkor Rogács Ferenc volt) kezébe került. így ebből az időszakból minden gazdasági jellegű irat ide került.

földszinti alaprajz, pince alaprajz, fedélszék alaprajza. Tervezte: Kiss Sándor. Gyergyószentmiklós