20910 találat látható

Rájnis József, Révai Miklós, Baróti Szabó Dávid versei. „Rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta N. K.” Gépirat.

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

A mi szent koronánk (1922). – A pozsonyi vár története (töredék, 1885/1895). – Sienawski hercegné és Visky Sámuel (Szegény magyarok, 1927). – Dengelegi kéziratos könyvéről [egy kassai szabómester asztrológiai jelenségekről, 1819] (1932). – Csendélet Budán 1696–ban (1905). – Ribillió Pesten (1917). – Egy budai bíróról [Kalmárffy Ignác] (1932). – Kalandorok városa [Pest az 1830–as években] (1920).

Országgyűlési ingyenes szállások az 1537. évtől kezdve 1844–ig (1932). – A „tót–magyar” [Podmaniczky József] (1932). – Követek visszahívása az országgyűlésről (1932). – Nemzeti tanács, nemzeti adminisztráció (1932). – Mikor a császárnak nem volt pénze! (1932) – Magyar generálisok az országgyűléseken (1932). – Régi országgyűlési hitszónokok (1932). – Az országgyűlés bezárása 1827–ben (1932). – Beöthy Ödön harcai (töredékek, 1930) – Beöthy Ödön vallomása (1930). – A halálfejes gyűrűk (1932). – Tisza Lajos affair–je 1833–ban (Füzesséry beregi követtel] (1925/1930). – A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken (1932). – A császári meg a királyi kommisszáriusokról (1932). – Feljegyzések és kézirattöredékek.

Emlékezés Türr [István] tábornokról (1930). – Emlékezés Mikszáth Kálmánra. – Mogyoródy Adolf emlékezete (1908). – Boszniában [útirajz] (1897). – A körmendi kastély parkja (1905–1900 k., fényképekkel).

Magyar Országos Levéltár, E 21 (1530–1700)

Benignae resolutiones, Litterae ad Cameram exaratae, Acta cameralia, Urbaria et conscriptiones, Diversae instrictiones, Missiles, Neo–regestrata acta, Történelmi emlékek (Belügy), Lymbus, Szepesi kamarai levéltár

Andrássy, Balassa, Erdődy, kismartoni Esterházy, Forgách, Pálffy, Rákóczi, Thurzó, MOL kisebb családi levéltárak

Alapy Gyula (10 db, 1926–1932). – Alapy Sándor komáromi polgármester (1931). – Almássy László képviselőházi elnök (4 db, 1931–1932). – Angyal Dávid (8 db, 1929–1932). – Antal Géza ref. püspök (1925). – Apponyi Margit grófnő (1887). – Athenaeum (4 db, 1920–1929).

Czakó Elemér (Egyetemi Nyomda, 3 db, 1925–1926). – Czeizel Gábor (1902). – Czímer Károly (5 db, 1908–1929). – Czirbusz Géza SchP (2 db, 1905/1910). – Császár Elemér (1913). – Csánki Dezső (1931). – Csobán Endre (1923).

Hangay Sándor (1930). – Hám Sándor SchP (1890). – Harsányi István (Sárospatak, 1923). – Hegyaljai Kiss Géza (1909). – Herelendy László (1909). – Horánszky Lajos, 5 db, 1909–1932). – Horánszky Nándor és Nándorné (4 db, 1928–1932). – Horváth Círill (1925). – Huszár Dezső (Adony, 1914).

Lelkes Nándor József és Szlauka Károly (Zayugróc, 1917). – Lőwy Árpád (1901).

Tagányi Károly (1 db, 1895/1900). – Takács Lajos (Máramarossziget, 1908). – Tamedly Mihály (1931). – Tátray József komáromi polgármester (1897). – Thallóczy Lajos (2 db, közte Felelet a Büzérnagyhoz intézendő számos kérdésre betegsége idején, 1903–1914). – Thallóczy Lajos Társaság tagjai (2 db, 1932). – Grillnerné Thallóczy Szerafin (2 db, 1916). – Tiboldi József (1932). – Traeger Ernő (Tregényi, 3 db, 1928–1932). – Tury Gyula (Túrapó, 7 db, 1931–1932).

Dugonics András műveire és egyetemi tanári működésére vonatk. jegyzetek. – Endrődy János és Révai Miklós. – Endrődy János kéziratai. – Horváth Cyrillnek írott versek a Szegedi Bölcselkedők Társaságának jegyzőkönyvéből (szegedi piarista jegyzetei Perényi József számára, 1910).

Jegyzetek Somló Sándor, Rákosi Jenő, Szigligeti Ede, Vahot Imre, Csiky Gergely műveiről, „Modern” költők (1922).

Naplójából (1836–1837). – Nemes Imre tanulmányaiból. – Horváth Cyrill előadásaiból, székfoglalójából. – Purgstaller József filozófiai rendszeréről.

Naplójából (1863–1864). – Életrajzi adatok (nekrológok).

Repertórium. – Költeményeinek és hírlapi cikkei-nek bibliográfiája. – Jánosi a veszprémi gimnázi-umban (1851–1854).

Repertórium. – Tanulmányokból másolt részletek. – Csokonai leveleiből. – A Bánk bán hatása a magyar drámairodalomra (vázlat).

Irodalomtörténeti jegyzetek (Csepreghy Ferencről vázlat; Szigligeti Ede színműveinek tartalma).

Irodalomtörténeti feljegyzések (tanulmányokból másolt részletek, kritikák, stb).

Irodalomtörténeti feljegyzések (kiegészítés a repertóriumhoz, különfélék Szigetiről; adatok Bolyai Farkasról, drámáinak cselekményei; tanulmányokból másolat részletek, adatok).

1. Parnói Molnár Borbála (1760–1825) (1906). – 2. Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvművelő társasága (1916). – 3. Tompa, Petőfi, Arany (előadás a kolozsvári nőtisztviselők egyesületében, 1917.12.07). – 4. Csepreghy Ferenc élete és művei (1918). – 5. Ibsen Henrik hatása az újabb német drámaírókra (Erdélyi Múzeum Egyesületben tartott előadás, 1920). – 6. A „Boldogasszony anyánk” kora és szerzője (Horváth János levele, jegyzetek, 1928). – 7. Szemere Pál kiadatlan költeményei (Bot Ferenc halálára; A czigányok eredete; Egy magyarnak/németnek hadi készülete, fogalmazvány).

Johann Wolfgang von Goethe: Vigasz a könnyekben. – Henry Longfellow: Evangeline (részlet). – Henry Longfellow: The evening star (Longfellow, 1899.11.13). – Kölcsey Ferenc: Hymnus; Vörösmarty Mihály: Szózat (eszperantó fordítások). – Epilogus (Dóczi Lajos után szabadon, „Mért lett főnök Hénap Tamás”, 1912). – Mark Twain: Az interview (színpadi jelenet).

Bánffy (Kisbán) Miklós (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány).

Zilahy Lajos; Csathó Kálmán (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány).

Hevesi Sándor (irodalomtörténeti jegyzetek, műjegyzék, fogalmazvány)

Bevezető tanulmány (töredék).

Minden egyes szerzőnél: műjegyzék, repertórium/irodalom, tanulmány (fogalmazványa). Tartalom: 1. Somló Sándor (1859–1916, színműveinek tartalmi ismertetése). – 2. Ferenczy Ferenc (1861–1930, Irodalomtörténet 1929). – 3. Herczeg Ferenc (1863–1954, 101 pp.). – 4. Bródy Sándor (1863–1924). – 5. Gárdonyi Géza (1863–1909, nyomt., Irodalomtörténet 1928). – 6. Szemere György (1863–1930, nyomt. Irodalomtörténet 1933). – 7. Pekár Gyula (1866–1937). – 8. Malonyay Dezső (1866–1916). – 9. Tardos Viktor (1866–1927, Irodalomtörténet 1936). – 10. Szomory Dezső (1869–1944). – 11. Kisbán (Bánffy) Miklós (1873–1950). – 12. Hevesi Sándor (1873–1939). – 13. Hajó Sándor (1876–1944). – 14. Harsányi Kálmán (1876–1929, Irodalomtörténet 1934). – 15. Molnár Ferenc (1878–1952, tanulmány hiányik). – 16. Móricz Zsigmond (1879–1942). – 17. Lengyel Menyhért (1880–1974). – 18. Bíró Lajos (1880–1948). – 19. Csathó Kálmán (1881–1964, Szent István Akadémia Értesítője 1935). – 20. Zilahy Lajos (1891–1974).

Zemplén (1903–1907). – Közművelődés (Sátoraljaújhely, 1904). – Közművelődési Értesítő (Veszprém, 1909). – Veszprémi Hírlap (1910–1915). – Veszprémvármegye (1914). – Pásztortűz (Kolozsvár, 1921–1927). – Pesti Hírlap (1932).

„Felolvastatott a Kisfaludy Társaságban” (megj.: Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1883/1884).

Vígjáték 3 felvonásban. A Vígszínház előadásán használt szövegkönyv, Kövessi Dezső súgó példánya.