Affichage de 2969 résultats

A Hivatalos levelezések elnevezésű állagban olyan iktatott iratok másolatai és másodlatai találhatók, amelyek többsége az Iktatott Érseki Iratokban is fellelhető. Ezeken kívül találunk közötte sajtószemlét, különböző tisztségekhez és megbízatásokhoz kapcsolódó iratokat, valamint félhivatalos levélváltásokat is.

• Mindszenty-emléklap 1991

• színes fényképek 1998–2015

• SIS kerámia-plakett 2003

• Fraknói Vilmos-díj 2003

• Scheiber Sándor-díj 2006

• ezeréves a pécsi egyházmegye – emlékérmek 2009

Az állagban a kilépett, vagy külföldre távozott hallgatókra vonatkozó nyomtatványok, levelezés található. Az iratok a kilépések időrendjében vannak rendezve. Az anyag nem kutatható.

A szeminárium iratai között örvendetes módon teljesen épségben maradtak meg a kispapok által létrehozott irodalmi diáktársaság, a Szalézi Szent Ferencről elnevezett „Irodalmi Iskola” jegyzőkönyvei. Ezek a dokumentumok érdekes forrásai a papnevelde hétköznapjainak. A fentieken kívül még egy Jézus Szíve Társulat jegyzőkönyve is megmaradt. A jegyzőkönyvek egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A Protocollum exhibitorum in Litterariis címet viselő iktatókönyvek a jegyzőkönyveknél is korábbi időponttól maradtak meg. 1787 és 1790 között német nyelvűek, majd a 151/1790-es számtól kezdve latin nyelvűek. 1848 elejétől a segédleteket magyarul vezették.

A római katolikus egyház jelentős szerepet játszott Kolozsvár városközpontjának modernkori kiépítésében. Közreműködésével alakult át Kolozsvár főtere a Szent Mihály templom körül és később az Erdélyi Katolikus Státus számos középületet is emelt a belvárosban. Ezen építkezésekre vonatkozó egykorú levelezést, építési naplókat és különösen nagy számban tervrajzokat helyeztünk el ebben az állagban. Az anyag várostörténeti, építéstörténeti szempontból fontos forrásnak tekintendő, amely új adatokkal gazdagíthatja Kolozsvár 1918 előtti történetének kutatását. A mesterségesen kialakított állaghoz segédletek nem állnak rendelkezésre, az iratok és tervrajzok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A Státus által kezelt ösztöndíj alap az erdélyi egyházmegyéhez tartozó gimnáziumok melletti kollégiumok (finevelők), illetve a kolozsvári római katolikus kollégium fenntartására és az alapítványos helyeken tanuló növendékek segélyezésére szolgált. A magyar, német és később román nyelven keletkezett iratok az alap költségvetéseit, zárszámadásait tartalmazzák. Az iratok iskolatörténeti kutatás céljait is jól szolgálják. Az állag a repertóriumban közöltek szerint egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A gyulafehérvári püspöki uradalom vezetését dokumentáló gazdaság-, társadalomtörténeti szempontból rendkívüli forrásértékű iratsorozat. A kezdeti időszakból, 1800 előttről csupán két kötet maradt meg 1777 és 1791 közötti évekből. Ezekben hetenként esetenként naponta jegyeztek be adatokat az uradalomban elvégzett munkákról. E két kötet napló jellegű, magyar nyelven íródott. 1800-tól kezdve egészen 1848-ig rovatos szabályszerű jegyzőkönyvet vezettek, amelyben az uradalom ügyében beérkező iratok iktatószámát, tárgyát és az ügyben hozott határozatokat egyaránt feljegyezték magyar nyelven. A jegyzőkönyvek hivatalos elnevezése 1844-től kezdve „Gazdasági tiszti jegyzőkönyv”. A sorozat kötetei lényegében a fennmaradt iratokhoz segédletként is használhatók 1800-tól kezdve. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az iratok tökéletes eredeti irattári rendjét nem sikerülhetett helyreállítani, hiszen sok iratot máshová csatoltak ezért kizárólag ezen kötetek alapján kutatni nem tanácsolható.

Ebben az állagban a püspöki uradalom 18–19. századi működésével kapcsolatos iratokat gyűjtöttük össze. A rendkívül összekeveredett iratokból lényegében az eredeti uradalmi irattárat kívántuk rekonstruálni. Az első dobozban néhány 17. századi iratot és 18. századi, de dátum nélküli iratokat helyeztünk el, majd a második doboztól kezdve időrendben rendeztük a feltalálható iratanyagot. Ebben néhány irat még a püspökség visszaállítása előtti időből való. Itt helyeztük el a püspöki uradalom 1715-ből való első urbáriumát. A 18. századból az iratanyag töredékes és a fennmaradt iratok többségén sorszámos iktatás található. Az iktatott iratoknál az eredeti számsorrendet helyreállítottuk, de minden évből nem iktatott iratok is találhatók a dobozokban. Az iratok nyelve többségében latin, a 18. század végén német, a 19. században egyre inkább magyar. Az anyagban gazdasági pénzügyi számadások, kérvények, utasítások, esetenként peranyagok találhatók.

Az anyag forrásértéke rendkívül jelentős gazdaságtörténeti szempontból és eddig lényegében ismeretlen. Az iratok 1848 utáni részét a korábbitól eltérő helyen őrizték és ezen iratok nagyobb része elpusztult. A kiegyezésig már csak rendkívül kevés iratot őrzünk. Az állag utolsó dobozában 1809-ből származó uradalmi összeírásokat helyeztünk el, amelyek iktatottak, de méretüknél fogva nem tudtuk az időrendi sorozatba illeszteni.

Az állagban az uradalmi úriszék fennmaradt jegyzőkönyveit helyeztük el egyszerű időrendben. A jegyzőkönyveket az iratok közül válogattuk ki. A fennmaradt dokumentumok többségében magyar nyelvűek latin részletekkel, forrásértékük uradalomtörténeti szempontból nagyon jelentős. A 19. századi jegyzőkönyvek nagy része erősen károsodott, restaurálásra várnak, ezért csak részben kutathatók.

A gazdasági iratok közül külön választottuk az egyes évekből fennmaradt regestrum decimarum-okat azaz dézsmalistákat. Az állag anyagában így időrendi szempontból egy csaknem hiánytalan gyűjtemény volt kialakítható, amely az uradalom ilyen jövedelmeiről ad pontos tájékoztatást. Az állag elejére egy 1671-ből származó hasonló dokumentumot helyeztünk el. Az utolsó dobozban 1858-59-ből még a tized megszűntetésére vonatkozó iratok találhatók. A listák latin és magyar nyelvűek, kutatásuk időrendben egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az állagba az uradalmi iratokból külön választott olyan kötetes anyagot helyeztünk el, amely egyes uradalmi birtokokkal kapcsolatos, sokszor évtizedekig tartó perek anyagát tartalmazzák. A kötetek többségében magyar kis részben latin nyelvűek és átnézéssel kutathatók.

Az első világháborúban Románia 1916. augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és csapatai a Vöröstorony szoroson át benyomultak Erdélybe. Szeptember elején többek között elfoglalták a katolikusok lakta Csík megyét is és az elfoglalt vidékekről sokan menekültek el a belső erdélyi területekre. Az állami intézkedések mellett, az Erdélyi Püspökség is menekültügyi kirendeltséget állított fel, amelynek csekély mennyiségű iratanyaga került elő a rendezés során. A forrás érdekessége és a kirendeltség külön iratkezelése indokolta külön állagban való elhelyezést. Az iratok a megmaradt iktatókönyv segítségével és átnézéssel kutathatók.

Az erdélyi egyházmegyéről már az 1760-as években jelent meg nyomtatott sematizmus, majd a későbbiekben ezek folyamatosan láttak napvilágot. Az állagban a dualizmus korától kezdve azokat a részben nyomtatott, részben kéziratos dokumentumokat helyeztük el, amelyeket a később nyomtatásban megjelent munkák elkészítéséhez használtak fel. Kisebb forrásértékű, egyenkénti átnézéssel kutatható.