Mostrando 2969 resultados

A főegyházmegye levéltári anyagában ez egy egyedülálló gyűjtemény, amely családi- és halotti címerrajzokat foglal magába. A látványukkal is elbűvölő heraldikai ábrázolások tulajdonosait az alábbiakban egyenként ismertetjük.

Az előző állaghoz hasonlóan e jegyzékeket is az iktatott, illetve nem iktatott iratok közül gyűjtöttük ki. Forrásértéke csekély, a tulajdonos megtartásukat kérte. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az egyházmegyei tanítók fegyelmi ügyeit a megnevezett fórum tárgyalta. A magyar nyelvű iratok levelezésből, jelentésekből és jegyzőkönyvekből állak. 1910 és 1938 között saját iktatókönyvet vezettek. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

A két világháború közötti időszakban külön gyűjtőkben tartották a katolikus iskolákban alkalmazott tanárok személyi nyilvántartásait és legtöbbször az alkalmazáskor beadott személyi okmányokat. A magyar és román nyelvű források csak egyenkénti átnézéssel, s a személyiségi jogokra vonatkozó jogszabályok betartásával kutahatók.

Ebbe az állagba azokat a kötetes anyagokat soroltuk be, amelyekből nem látszott indokoltnak önálló állagokat alakítani. Elsősorban a tánári gyűlések jegyzőkönyveit és a Katolikus Kör jegyzőkönyvét ajánljuk a kutatók figyelmébe. Érdekes még a Mária Kongregáció tagnévsora, amely 1743-tól megmaradt.

Irodalmi jegyzetek.

Székfoglalók, előadások.

A Gyulafehérvári Káptalan legrégibb iratainak jelentős része a Magyar Országos Levéltárba került, Erdélyben maradt részét pedig 1912-ben a Gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtárában helyezték el. Az odakerült iratok a 13. századtól a 18. század végéig terjednek és az itteni iratok szerves elődjének tekinthetők. Ebben az állagban a káptalan hivatalos működése során keletkezett 19. 20. századi iratokat helyeztük el időrendben. Az 1900 előtti anyagot a századforduló után darabszinten rendezték és a székesegyház tornyában lévő ládákban helyezték el. Ehhez az anyaghoz rendkívül részletes és pontos időrendi, név-, és tárgymutatók készültek, amelyek a ladula (láda) jelzetére utalnak. Az átrendezés során a mai raktári egységekre is feljegyeztük a régi jelzetet, hogy ennek alapján az anyag kutatható legyen. Az iratokat egyébként időrendben helyeztük el a raktári egységekben és az 1900 utáni iratok a későbbi időszakból megmaradt tárgymutatók alapján jól kutathatók. Az iratok nyelve többségében latin a 19. század végétől magyar, majd román is. Az anyag forrásértéke minden szempontból jelentős. Felhívjuk a figyelmet, hogy a káptalan működésével kapcsolatos iratok ugyanezen fond c állagában is megtalálható.

A Káptalani Levéltár korábbi rendezése során a megmaradt levéltári anyag egy részét 1580-tól 1860-ig darabszinten külön választották és arról jegyzéket készítettek. Ezek az iratok a legkülönbözőbb témákról szólnak, esetenként nem kapcsolatosak a káptalannal, de fontos adatokat tartalmaznak a 16–19. századi Erdély történetére. Lényegében gyűjteménynek tekintendők, amelynek felbontása csak lehetetlenné tette volna az anyag kutatását, hiszen jelen formájában darabszintű segédlet áll a kutatók rendelkezésére. Az állag végére a későbbi időszakból előkerült nem iktatott iratokat, illetve a gyulafehérvári székesegyházra vonatkozó iratokat helyeztünk el.

Zomora Dániel nagyprépost 1940 októberében nyomtatott anyakönyvet nyitott az erdélyi székes káptalan tagjairól, amelybe a 19. század elejétől kezdve visszamenőleg feljegyezték a káptalan tagjainak nevét és személyi adatait. Az anyakönyvet az 1960-as évek közepéig vezették, további adatok már nem kerültek bele.

Tekintettel arra, hogy a káptalan jelentős birtokokkal rendelkezett, működése során sok esetben került sor különféle vagyoni, ritkábban büntetőjogi eljárásra. A korábbi rendezések során ezeket az iratokat is külön választották és az említett segédletekben azokat tételesen feltárták. A raktári egységekben a perek anyaga nagyjából kronológikus rendben van elhelyezve, természetesen azt is figyelembe véve, hogy egy-egy per akár évtizedekig is eltarthatott. Az anyag mind gazdaság-, mind társadalomtörténeti szempontból jelentős. Az iratok nyelve többségében latin, a későbbi időszakban magyar, majd esetenként román is. Az iratanyag az utólagosan készített segédletekkel illetve átnézéssel kutatható.

A Káptalani Levéltárban külön gyűjteményben helyezték el az egyes alapítványok eredeti alapítóleveleit, vagy azok másolatát. Aebben az állagban helyeztük el az alapítványokról szóló nem kötetes kimutatásokat, püspöki törzsvagyonra vonatkozó iratokat és egy hagyatékkal kapcsolatos iratanyagot is. Az iratok latin és magyar nyelvűek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Ugyancsak a káptalani levéltárban őriztek meg a 18–19. századból megmaradt különböző jövedelem összeírásokat, jelentéseket részben a káptalan, részben a püspökség birtokairól. Ezeket a forrásokat a századforduló utáni rendezés során szintén egyenként sorszámozták és a már többször említett nyilvántartásban rövid tartalmukat feljegyezték. A rendezés során felmerült az a lehetőség, hogy ezeket az iratokat egyesítjük a püspöki uradalom hasonló nyilvántartásaival, amelyek például a levéltár III. 1/d. állagában találhatók. Mivel ez utóbbihoz részletes segédlet nem állt rendelkezésre, úgy véltük, hogy ez a megoldás csökkentené az anyag kutathatóságát. Ennek megfelelően egy gyűjteményes állag alakult ki, amelyben a dokumentumok nyelve latin és magyar. Az állag anyaga kizárólag a már említett darabjegyzék segítségével kutatható.

Az állagban elsősorban az 1940–1948 közötti évekből megmaradt és az erdélyi püspöki hivatalba eljuttatott más egyházmegyékből való püspöki körleveleket helyeztünk el. A második világháború időszakából különösen érdekes sorozat, hiszen olyan anyagokat is tartalmazhat, amelyek másutt nem maradtak fenn, vagy nehezen kutathatók. A körlevelek nyelve latin, magyar, esetenként román és német. Az állag végén a rendszerváltás után keletkezett körlevelek találhatók. Kutatása kronológiai rendben ajánlott.

Az első fennmaradt protocollum II. József korából maradt meg, értelemszerűen német nyelven. 1790. május 1-től a jegyzőkönyveket már latin nyelven vezették egészen 1847 végéig. 1848. február 10-től, magyar nyelvre tértek át és november 13-ig folyamatosan vezették. A sorozat végén 1849-ből is megmaradt egy jegyzőkönyv, amely 1849. június 11-től, augusztus 2-ig tartalmaz adatokat. A jegyzőkönyvekben a guberniumi iktatószám, a saját ügyosztályi szám, a dátum és az iratok tárgya, illetve a határozatok találhatók. A sorozat használata elsősorban a tájékozódást segíti, de így is nagy a forrásértéke. Kutatása az iktatókönyvekkel és egyenkénti átnézéssel lehetséges.

A Protocollum exhibitorum in Fundationalis címet viselő segédlet sorozat 1787-től maradt meg. Kezdetben német nyelvű, majd a 81/1790-es számtól kezdve latin nyelvre tértek át. 1848 elejétől a segédletet magyarul vezették.

A Szolnok-Doboka megyében található Bethlen birtokáról csak az 1920-as évek közepétől maradtak fenn kis mennyiségben iratok. Ezek is kizárólag táblázatos előirányzatok és táblázatok.

A Kolozsvártól nem messze, keletre fekvő Apahida a Kis-Szamos völgyében található birtokrész volt. E birtokról csupán néhány gazdasági irat és egy számlakönyv maradt meg a Státus levéltárában. Itt jegyezzük meg, hogy az összevont kimutatásokban valamennyi birtoktestre vonatkozóan találhatunk még adatokat.

Bánffyhunyadtól északra az Almás patak völgyében található Almás vára, amelyről kapta elnevezését a Nagyalmási, illetve Váralmási uradalom. A jelentős birtok 1877-ben került a Csáki családtól a katolikus Státus ösztöndíj alapjának birtokába. Az iratok között 1752-ből, illetve 1794-ből származó összeírások találhatók, s többségében 1877-től az államosításig terjedő gazdasági nyilvántartások. Az uradalmak közül a Váralmási birtok iratai maradtak meg viszonylag legépebben. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A Katolikus Státus elsősorban Kolozsvár városában számos ingatlant épített és bérházként működtetett, amelyek bevételéből fedezte szociális, tanulmányi és egyéb kiadásait. A rendezés során külön helyeztük el a házbérleti szerződéseket, a jövedelmi kimutatásokat valamint a különböző ingatlanokra vonatkozó iratokat. Az iratanyag rendkívül összekeveredett, eredeti rendet nem lehetett bennük helyreállítani, kutatásuk ma is csak egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Mária Terézia 1770. március 25-én kelt oklevelében megalapította a Nagyszebenben róla elnevezett Teréz Árvaházat és az árvaház működését az 1733 óta a városban létező egyetlen erdélyi katolikus női szerzetesrendre, az orsolyitákra bízta. 1776. április 25-éb Batthyhány József esztergomi érsek 20 ezer forintos alapítványát csatolta a Teréz árvaház vagyonához. Erdély ezen fontos szociális intézménye egészen az államosításig folyamatosan működött. Az árvaház működtetéséért szintén a Katolikus Státus felelt, így az erre vonatkozó iratokat gyűjtöttük össze ebben az állagban. Az iratok között költségvetések és a működéssel kapcsolatos iratok találhatók, amelyek a repertóriumban közöltek alapján jól kutathatók.

A Háromszékből származó és a magyar szabadságharcban is résztvevő gróf Nemes Ábrahám az 1880-as években alapítványt hozott létre, amelynek eredeti célja egy Háromszékben felállítandó római katolikus reáliskola lett volna. Mind addig amíg ez az iskola nem jöhetett létre az alap jövedelmét háromszéki születésű reáliskolai tanulók ösztöndíjára fordították. Az állag két raktári egységében ennek zárszámadásai és költségvetései találhatók. A h. állagban egy reáliskolai alapra vonatkozó kötet található, amelyet azért nem itt helyeztünk el, mert más alapokkal együtt közösen vezették.

A Katolikus Státus iratai között számos különféle nyugdíjalapra vonatkozó iratot találtunk. Ezek közül megemlíthető az Egyházmegyei Főgimnáziumi Tanárok Nyugdíjsegélyalapja, az Egyházmegyei Igazgatótanácsi tisztviselők és alkalmazottak (Tisztviselői) nyugdíjalapja, a Tanítói Önsegélyző nyugdíjalapja, valamint a Tanítóképző Intézet tanárainak nyugdíjalapja. Az első kettőt 1940-ben összevonták és a továbbiakban Egyesített Nyugdíjalapnak nevezték. Az állagban e különféle alapok költségvetéseit és zárszámadásait találjuk, esetenként hiányosan. A tanítói önsegélyző nyugdíjalapnak a fentieken kívül önálló iratanyaga is megmaradt amelyet szintén itt helyeztünk el. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.