24658 találat látható

Index a kötet végén.

Az iratanyag 1210 fasciculusból áll, tartalma igen vegyes, ugyanakkor történeti értékében nagyon gazdag, különösen a 17. század végétől a 18. század közepéig tartó időszakból.

Ebbe a sorozatba tartoznak a káptalani gyűlések során megtárgyalt ügyek jegyzőkönyvei, valamint az ezekhez készült indexek. A jegyzőkönyvekhez tartozó mellékletekkel együtt a káptalani magánlevéltár állományába tartoznak (bár a fasciculus-rendszerbe sorolásuk csak a 20. század elején történt meg), a könyebb kezelés és kutatás végett külön sorozatot képeznek úgy a jegyzőkönyvek, mint a mellékletek. A jegyzőkönyvek 1720-tól, a mellékletek 1771-től állnak rendelkezésre. Felirata ellenére az 1. sorszámú indexhez 1701–1719 között se jegyzőkönyv, se melléklet nem tartozik. Valamennyi protocollumban található index, de a 20. század elején készült külön egy kétkötetes index is az 1701–1850 közötti jegyzőkönyvekhez. A jegyzőkönyvek 1946-ig vannak vezetve, a hozzájuk kapcsolódó mellékletek 1948-ig állnak rendelkezésre. E-archivum keretében az indexek és protocollumok kutathatók, a hozzájuk tartozó mellékletek csak a Levéltárban.

A káptalani gyűlések jegyzőkönyveihez tartozó mellékletek alapvetően a Székeskáptalani Levéltár Magánlevéltárának (PEL II.1.a.), valamint a Káptalani Uradalom Levéltárának (PEL II.3.) állományába tartoznak. A hozzájuk kapcsolódó – magánlevéltári állományba tartozó – jegyzőkönyvek (PEL II.1.c.2.) azonban külön sorozatot képeznek, ezért a Magánlevéltárból és a Káptalani Uradalom Levéltárából a jegyzőkönyvekhez tartozó mellékletek/iratkötegek ki lettek emelve, és külön sorozat lett belőlük kialakítva (PEL II.1.c.1.), megtartva azonban a magánlevéltári és a káptalani uradalmi levéltári fasciculus-számukat. A mellékletek 1771-től 1948-ig állnak rendelkezésre néhány év kivételével: 1868., 1869., 1871., 1947. E-archivum keretében csak a jegyzőkönyvek érhetők el, a mellékletek nem, ezek a Levéltárban kutathatók.

Ebbe az állagba tartoznak a pécsi székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának (archivum publicum) jegyzőkönyvei és segédletei.

A PEL II.2.a. állaghoz (jegyzőkönyvek és segédletek) tartozó iratanyag, amely csak helyben kutatható.

Az 1950-es években, az akkori püspöki levéltáros létrehozott egy különálló gyűjteményt azokból a kötetekből, amelyek többniyre egyik levéltári anyagba sem voltak addig besorozva. Így jött létre egy vegyes állag, amely történeti értékében igen gazdag, és a benne található köteteket haszonnal tudják forgatni mind a családfa-kutatók, mind a tudományos kutatók.

Index a kötet elején.

Benne Vas vm. vizitációja (1674)

Hiányzik: 1753–1756

 Index a kötet végén.

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A Magyar Kamara állapota 1627/1628–ban (1903). – Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században (1903). – A feldúlt fészek [Bekecs István nagybányai harmincados elleni vizsgálat, 1688] (1919). – A török alattvalók kereskedése Magyarországon (1905). – Régi monopoliumok (1926). – Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt (1899). – Érsekújvár árulói (1904). – Károlyi Sándor gróf fáradozásai a magyar dohánytermelés és kereskedés érdekében (1898). – Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (réz, kéneső, 1903). – Lotharius Vogemond tervei [hajózás és bányavizek ügyében, 1714] (1898/1903).

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).