Showing 8 results

Archivistische beschrijving
Engels
Advanced search options
Print preview Hierarchy View:

Professiones et scrutinia

A szerzetesi fogadalom saját kezűleg írott szövegét eleinte a noviciátusi rendházakban őrzött kötetekbe másolták (II.1, Lib. 2, 9; II.2, Lib. 7, 9-10). Előfordult azonban, sőt egyre gyakoribbá vált, hogy a fogadalomtétel nem a noviciátusi rendházban történt. Ezeket a fogadalmakat egyes rendházakban szintén kötetekbe másolták (pl. II.6, Lib. 6), vagy elküldték a tartományfőnökségnek. Ez idővel egyre gyakoribbá vált, de rendtartományi levéltár sorozata csak az 1820-as évektől nevezhető teljesnek. (A debreceni rendház levéltárában megmaradt fogadalomszövegeket például csak a fond 2009. évi rendezése során helyeztem ide.) A fogadalmak időrendi sorrendben vannak a hozzájuk tartozó kérvényekkel (amelyekben a jelölt kéri a tartományfőnököt, hogy letehesse a fogadalmat), orvosi bizonyítványokkal és vagyonleondó nyilatkozatokkal együtt. Ebbe az alsorozatba kerültek a fogadalmakat megelőző szavazások (scrutinia) jegyzőkönyvei is, amelyek során a rendház tagjai fekte és fehér golyókkal döntöttek a novíciusok és az örökfogadalom előtt álló növendékek erkölcsi és tanári alkalmasságáról. Végül itt találhatók a szerzetesek keresztelési és pappá szentelési bizonyítványai is. A korábbi levéltári leltárakban ezek egyike sem szerepelt

Adnotationes philosophicae

Bölcselet-tanfolyami és egyetemi jegyzetek
ff. 1-8. „Prolegomena in Philosophiam.”
ff. 9-26. „De Criteriis Veritatis.”
ff. 27-52. Physica generalis.
ff. 53-68. Institutiones Physicae.
ff. 69-104. „Mechanica Solidorum.”
ff. 105-114. „Propositiones ex Architectura.”
ff. 115-134. „Propostitiones ex Hydrotechnia.”
ff. 135-146. „Hydrotechnia.”
ff. 147-154. „Hydrotechnia.”
ff. 155-170. „Elementa Hydrotechniae.”
ff. 171-193. Vegyes jegyzetek.
ff. 194-207. „Philologia seu literatura Romana.”
ff. 208-231. „Archaeologia.” („E Praelectionibus Cl. D. [Aloisii] Stipsics.” Pest, 1802-1815 között.)
ff. 232-235. „Regulae de omittendis Particularis Postquam, Si, nisi etc.”
ff. 236-239. Heraldica.
ff. 240-281. Historia naturalis.
ff. 282-285. „Geographia Transylvaniae.”
ff. 286-309. Oeconomia.
f. 310. „De Pontibus.”
ff. 311-350. Vegyes jegyzettöredékek.
Melléklet: Takáts István matematika vizsgatétele. (1810-1811 között.) 1 f.

Archivum ecclesiasticum (Egyházi levéltár)

Az addig egységesen kezelt levéltárat Batthyány József prímás választotta ketté. Az egyház birtokaira és gazdasági ügyvitelére vonatkozó okleveleket és iratokat Archivum saeculare néven, Jelencsics, majd Dvornikovics levéltárosok munkájával külön rendeztette; ugyanakkor intézkedett az egyházkormányzati iratok rendezéséről is. A munkát 1779-ben udvari káplánjára, Stegner Istvánra bízta, s ennek nem sokára történt távozása után Fuchs Ferencnek, a későbbi egri érseknek adta.
Fuchs komoly előkészülettel látott a munkához. Egyik jelentésében írja, hogy – mint Andrássy Károly báró fiainak nevelője – rendezte az Andrássy család betléri levéltárát, majd tanulmányozta a magyar udvari kancellária és a helytartótanács levéltári rendszerét. Ezeknek az ismereteknek birtokéban végezte el a prímási egyházi levéltár rendezését 1781–1785-ben. 1786. december 30-án zárta le a rendezéshez és a levéltár további kezeléséhez készített útmutatóját: <i>Directorium et speculum pro manipulantibus Archivum Ecclesiasticu</i> címen. A primás életében a Fuchs megteremtette rendszert folytatták tovább. A későbbi iratokhoz további segédletek készültek, Jordányszky Elek levéltáros pedig az addigi lajstomkönyvek alapján a század végén összesítő elenchust is készített. (A rendezésre vonatkozó, iratok: Batthyány prímás iratai Prot. I, No. 818; Prot. III, Intr. No. 17, 18, 20.)
A prímás utasítáa értelmében Fuchs a helytartótanács irattári rendszerét vette alapul. Ennek „departamentumait” nyolc „kategóriával helyettesítette. Ezeken belül a helytartótanácsi iratok kisebb tárgyi csoportjait jelentő „fontes” megfelelői „numeri”, s az ottani „positiones” párhuzamai a „numeri subalterni”. A kategóriák megállapítása után Fuchs az egyházi levéltár iratait két részre osztotta. A Barkóczy prímás haláláig (1765) bezárólag terjedő iratok az Archivum vetus, a Batthyány érseksége alatt (1776-tól) keletkezett iratok az Archivum novum nevet kapták. A kategóriákat a „régi levéltárban a lehetőség szerint, az „újban” pedig többé-kevésbé következetesen alkalmazva, Fuchs ezek alapján rakta pontosabb rendbe az iratokat, és készítette el a lajstromkönyveket.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye