A levéltár gyűjtőköre a kolozs–dobokai és a torda–aranyosi főesperesi kerületek egyházközségeire terjed ki. A főesperességi levéltár mellett jelenleg 15 plébánia (Egeres, Györgyfalva, Jegenye, Kajántó, Katona, Kisbács, Kolozs, Kolozsmonostor, Kolozsvár – Szent Mihály, Kolozsvár – Szent Péter, Magyarfenes, Mócs, Nagysármás, Alsójára és Sinfalva) és 5 filia (Gyalu, Hidalmás, Szamosfalva, Szentmihályfalva és Várfalva) iratanyaga található hozzáférhető állapotban. A levéltár további feladata a torda–aranyosi főesperesi kerület plébániai levéltárainak összegyűjtése.
Az itt őrzött plébániai levéltárak közül a kolozsvári Szent Mihály plébánia levéltára kitűnik a főegyházmegye mintegy 150 plébániai levéltára közül úgy mennyiségével (55 ifm), mint történeti értékével. Régebbi és gazdagabb oklevélgyűjteménnyel rendelkezik, mint maga az érseki levéltár Gyulafehérváron, a toronybeli levéltárból ugyanis néhány tucatnyi 14–17. századi eredeti oklevél is előkerült. Az oklevéltár 42 darab középkori (Mohács előtti, melyből 16 eredeti példány), összesen pedig 149 darab, 1341–1892 között kiállított eredeti oklevélet és oklevélmásolatot tartalmaz. Tárolásuk speciális, fémből készült, fiókos tárolószekrény segítségével volt megoldható. A sérültebb oklevelek közül 35 darabot a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának támogatásával 2013-ban restaurálták a gyulafehérvári laboratóriumban.
