Laky János (1776–1854) szombathelyi plébános 1849-ben tett családi ösztöndíjalapítványa. Kamatait egy rokon tanuló, annak hiányában pedig valamely a szombathelyi gimnáziumban tanuló vidéki ifjú élvezte.
A 18–19 század fordulóján, majd részben a 20. század elején végrehajtott rendezés során kialakított sorozat. A 18. század végéig keletkezett iratokat kronologikus rendben a Ladula 1-3, a 18. századi (de a 19 századba is átnyúló) iratokat birtokok szerint a Ladula A-G tartalmazza. Végül ide tartozik még az a 110 vegyes irat, melyeket a századfordulón Bertalanffy Gyula őrkanonok nem tudott az általa rendezett darabok közé beilleszteni. A középkori oklevelek korábban már kiemelésre kerültek.
Czuppon György-féle misealapítvány
Gáspár Ferenc-féle misealapítvány
Kovácsics József-féle misealapítvány
Szaniszló-Eberhard-féle misealapítvány
Joós István-féle misealapítvány
Az iratanyag rendezése során a 17. század végétől egészen a 20. század közepéig kerültek elő olyan egyedi iratok, amelyek valamilyen módon kapcsolatosak voltak a Státus működésével, de nem voltak iktatva, vagy teljesen külön kezelték őket. Az 1930-as években, amikor a Státus létezésével kapcsolatos jogi eljárás folyt módszeresen próbálták összeszedni, eredetiben, vagy másolatban azokat a dokumentumokat, amelyek az Erdélyi Katolikus Státus létrejöttére, jogi szabályozására és működésére vonatkoztak. Ezek az iratok is ebben az állagban kerültek elhelyezésre. Az állag első három raktári egységében időrendbe rendeztük az 1869 előttről megmaradt, nem iktatott egyedi iratokat. A többi raktári egységben tematikusan csoportosítva helyeztük el a meghatározott ügyekhez tartozó iratokat. A repertóriumban közöljük az ügyek tárgyát és a hozzájuk tartozó évkör időhatárait. Az állagban latin, magyar, német és román nyelvű iratok egyaránt előfordulnak. Forrásértékük számos esetben jelentős. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Kresznerits Ferenc (1766–1832) alsósági esperes-plébános 1817-ben tett családi ösztöndíjalapja. Rokon pályázó hiányában római katolikus gimnáziumban tanuló ifjak kaphatták az ösztöndíjat.
Krancsics József (1789–1853) kanonok 1852-ben tett két alapítványt. A nagyobbik egy családi ösztöndíjalap, a kisebbik pedig egy tanítóalap volt három Vas megyei római katolikus falusi iskolai tanítók részére.