638 találat látható

Vidák Őse OSB önéletrajza (1847). – Ocskay Ferenc önéletrajza (1847). – Gyászbeszéd Csécsi Nagy Imre fölött. – Frivaldszky Imre élete. – Gáty István életrajza. –. Jány Pál János. – Némely adatok Petényi Salamon János (botanikus) életéhez. – Báró Praun Zsigmond életrajza.” – Stephan Ladislaus Endlicher Újságcikk az Illustrierte Zeitung V. kötetéből. Nyomtatvány. – Lugossy József levele debreceni természettudósokról (Csapó József, Földi János, Szentgyörgyi József, Diószegi Sámuel, Gáti István, Fazekas Mihály, 1846.07.10).

1. Természettudományi napló (1839–1841). – 2. Természettudományi napló (1842). – 3. Természettudományi napló (1843). – 4. Természettudományi napló (1844–1846). – 5. Természettudományi napló (1845–1849).

Prospectus. Fauna Japonica, per Ph. Fr. de Siebold (1834). – Preis-Verzeichniss vorräthiger Mineralien, Gebirgsarten und Versteinerungen bei A. Krantz & Comp. in Berlin (1842). – Subscriptions-Ankündigung. Flora exsiccata Vindobonensis (Bécs, 1844.) – Plantae rariores Imperii Austriaci praecipue Hungariae et Transsilvaniae (előfizetési felhívás, Bécs, 1846). – Hanák János: A Természetrajz elemei az ifjúság számára, 2. kiadás Pest (1846) – Hartleben Konrád Adolf sajátjai. (Kiadói ismertetőlap.) Nyomtatvány. 1 f. – Athaeneum előfizetési felhívása (1848).

Catalogus plantarum. – Index Systematicus molluscorum terresticum et fluviaticum Pannoniae auctore A. F. Láng (1846). – Conspectus ornitholigiae Hungaricae / Josephus Schönbauer (1795). – Flora Hungariae Comparativa. Fr. Waldstein et P. Kitaibel.” ff. 4r–6. „Plantae Hungariae Rariores. Fr. Waldstein et P. Kitaibel. – Nendtvich, C[arolus] M.: „Enumeratio plantarum territorii Quinque–Ecclesiensis. – Lugossy József bogárgyűjtem. laistroma (1847.03.19). – „Desiderata pro »plantis rarioribus Imperii Austriaci« e Comitatu Pesth. (Secundi [Josephi] Sadlér)” 1 f. – Ferdinand J. Schmidt: „Ordnung an den hochwürdig Herrn Professor Joh. Hanák in Pest” (1848) – Práznovszky Ignác. (6 ff.) – Verzeichniss der vorzuglichern Leidoptern und Coleoptern aus den Doubletten des Albert Kindermann … mit Bemerkung des Vaterlandes und Preisen (1837).

Hesz Magda érettségi bizonyítványa (1931)

Aulae regis familiares – A magyar udvartartás és az állandó udvarnép a hódoltság korában.

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).

Ilkay, Jolkay, Jókay (1926). – Jókai politikai pályafutása (1930). – Jókai politikai beszédeiről (1930). – Jegyzetek és anyaggyűjtés Jókai Mór politikai beszédeihez és cikkeihez (1930). – Jókai a jó kertész (1925). – Jókai politikus jelleme (1930). – Kézirattöredékek és fogalmazványok.

A Zrínyiek és a Muraköz (1920). – A Zrínyiek magyarsága (töredék, 1929). – Zrínyi Miklós temetése [1566–ban] (1913). – A Zrínyi úrfiak (1918). – Zrínyi Miklós emlékezete (1918). – Zrínyi Miklós ismeretlen levelei (1915). – Zrínyi Miklós, mint nagykereskedő (1915/1930). – Gróf Zrínyi Ádám (1922). – Zrínyi Ilona Bécsben (1922). – Testamentum Comitis Georgii a Zrinio (1627, másolat a pozsonyi káptalan levéltárából, 1910/1920).

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

Országgyűlési ingyenes szállások az 1537. évtől kezdve 1844–ig (1932). – A „tót–magyar” [Podmaniczky József] (1932). – Követek visszahívása az országgyűlésről (1932). – Nemzeti tanács, nemzeti adminisztráció (1932). – Mikor a császárnak nem volt pénze! (1932) – Magyar generálisok az országgyűléseken (1932). – Régi országgyűlési hitszónokok (1932). – Az országgyűlés bezárása 1827–ben (1932). – Beöthy Ödön harcai (töredékek, 1930) – Beöthy Ödön vallomása (1930). – A halálfejes gyűrűk (1932). – Tisza Lajos affair–je 1833–ban (Füzesséry beregi követtel] (1925/1930). – A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken (1932). – A császári meg a királyi kommisszáriusokról (1932). – Feljegyzések és kézirattöredékek.

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Magyar nyelvtudomány. – Vallástani tanterv-vázlatok (Egykorú kéziratok, részben autogr. 8 db. Különb. nagys.). – Vizsgatételek.

bizonyítványok, hivatali előléptetések, számlák, kinevezések stb., közte tanácsköztársasági házbizalmi kinevezés, Fiume szálló rajzos számlája, komáromi díszpolgári oklevél

részben töredékek, képviselőház elnökéhez, Tagányi Károlyhoz, ismeretlenekhez

Tagányi Károly (1 db, 1895/1900). – Takács Lajos (Máramarossziget, 1908). – Tamedly Mihály (1931). – Tátray József komáromi polgármester (1897). – Thallóczy Lajos (2 db, közte Felelet a Büzérnagyhoz intézendő számos kérdésre betegsége idején, 1903–1914). – Thallóczy Lajos Társaság tagjai (2 db, 1932). – Grillnerné Thallóczy Szerafin (2 db, 1916). – Tiboldi József (1932). – Traeger Ernő (Tregényi, 3 db, 1928–1932). – Tury Gyula (Túrapó, 7 db, 1931–1932).