A szerzetesi fogadalom saját kezűleg írott szövegét eleinte a noviciátusi rendházakban őrzött kötetekbe másolták (II.1, Lib. 2, 9; II.2, Lib. 7, 9-10). Előfordult azonban, sőt egyre gyakoribbá vált, hogy a fogadalomtétel nem a noviciátusi rendházban történt. Ezeket a fogadalmakat egyes rendházakban szintén kötetekbe másolták (pl. II.6, Lib. 6), vagy elküldték a tartományfőnökségnek. Ez idővel egyre gyakoribbá vált, de rendtartományi levéltár sorozata csak az 1820-as évektől nevezhető teljesnek. (A debreceni rendház levéltárában megmaradt fogadalomszövegeket például csak a fond 2009. évi rendezése során helyeztem ide.) A fogadalmak időrendi sorrendben vannak a hozzájuk tartozó kérvényekkel (amelyekben a jelölt kéri a tartományfőnököt, hogy letehesse a fogadalmat), orvosi bizonyítványokkal és vagyonleondó nyilatkozatokkal együtt. Ebbe az alsorozatba kerültek a fogadalmakat megelőző szavazások (scrutinia) jegyzőkönyvei is, amelyek során a rendház tagjai fekte és fehér golyókkal döntöttek a novíciusok és az örökfogadalom előtt álló növendékek erkölcsi és tanári alkalmasságáról. Végül itt találhatók a szerzetesek keresztelési és pappá szentelési bizonyítványai is. A korábbi levéltári leltárakban ezek egyike sem szerepelt
- „Vierdte Jahren Predig von den dritten Haupt-Tod-Sünd des Gemüthes, de Neyd.” 10 pp. – 2. „Fünfte Predig den ersten Sonn-Tag in Advent.” (Töredék.) 4 pp. (49-50., 95-96.) – 3. „Predig dem Sonn-Tag nach dem neuen Jahrs-Tag.” 12 pp. (109-121.) – 4. „Fünf und Zwanzigsten Predig den heiligsten Kar-Frey-Tag gehalten in Pest bey der Stadt Calvary-Berg.” (1756.) 12 pp. (289-300.)
Rácz Lajos (Sárospatak, 3 db, 1928–1932). – Rédey Miklós (2 db, 1914–1920).
A piaristák személyes használati tárgyairól (bútorok, ruhák, könyvek és egyéb tárgyakról készült) készült leltárak, jelentős részben könyvjegyzékek. A Fasc. 1. és 3. eredetileg a kéziratok között voltak (Manuscripta, For. 0-3/5. és 04/28a), így szerepeltek a kéziratkatalógusban is (Budapest, 2000, n° 5, 193).
Magyar Országos Levéltár, E 21 (1530–1700)
a Magyar Kamarai Levéltár Neo–Regestrata Actáiból és a Diplomatikai Levéltárból
A Magyarországon működő piarista rendházak saját (tehát a rendházakból beszállított) teljes levéltárait és levéltártöredékeit tartalmazza. (Előbbieket a fondok címében a „levéltára”, utóbbiakat az „iratai” megnevezés jelzi.) A rendház (latinul domus vagy collegium) elsősorban a szerzetesi közösséget, nem pedig a lakóhelyéül szolgáló épületet jelenti. A teljes jogú piarista rendház vezetője a házfőnök (rector). (A nem teljes jogú latin neve residentia, elöljárója pedig superior volt.) A rendházi fondok általában a házfőnök által vezetett köteteket és az általa kezelt egyéb iratokat tartalmazzák
Többségében a tartományi káptalanokra (kis-és nagygyűlésekre benyújtott jelentések az egyes rendházak vagyonáról és jövedelmeiről (status domus), valamint néhány más alkalommal keletkezett, de hasonló típusú irat. Az iratcsomókon belül az iratok a rendházak magyar nevének alfabetikus sorrendjében következnek.
Sárközy Imre (Nagybajom, 1904). – Sebeők Sára (1912). – Sefcsik Ferenc győri levéltáros (1903). – Schmidt József gőzmalomtulajdonos (4 db, 1922–1929). – Schöpflin Aladár (Franklin Társulat, 7 db, 1922–1931). – Szabó László (Budapesti Hírlap, 1920/1930). – Szász Károly (2 db, 1930). – Szász Sándor (1925). – Szekfű Gyula (7 db, 1911–1932). – Széchényi Viktor gróf (Sárpentele, 4 db, 1907). – Szigethy Mihály (1932).