Az egyházmegye területén lévő plébániák születési, házassági, halotti és bérmálási anyakönyveiről készült és a püspöki levéltárban elhelyezett másolati példányok.
Szálas iratanyag időrendben + 2 mutatókönyv.
Sans titreHistoria domus és anyakönyv.
Sans titreA letét két részletből áll:
- 1764-1853 közötti iratokból, mely alapvetően a Telki apátsággal kapcsolatos határvitákra vonatkozik,
- 1912-1940 közti anyakönyvi másodpéldányokból.
A legkorábbi gazdasági kötet vezetését vélhetően Füle materben kezdték meg, de folytathatták Polgárdiban - a dolog nem egyértelmű.
Sans titreAnyakönyvek, anyakönyvi indexek.
Sans titreElsősorban anyakönyvek.
Sans titreTöbb kötetsorozat indult el: A./ az Acta Ecclesiae Albaregalensis az egyházmegye belső életét meghatározó iratokat; B./ a Protocollum Intimatorum… sorozat a kormányszervektől érkező rendeleteket tartalmazta elsősorban. C./ a harmadik sorozat Milassin Miklós korától a püspöki ténykedésekről a szertartó vezetett úgynevezett funkciós napló.
Vurum József iratkezelési reformja következtében 1816-ban e sorozatok megszakadtak. Az AEA folytatásával 1826-1827-ben kísérleteztek még; a funkciós naplókat pedig 1821-től újra vezették, egészen Pauer János püspök haláláig (1889).
A püspöki cselekményekről a szertató (ceremonarius) által vezetett napló.
Az első egyházmegyei bérmálások 1778-ban Séllyei Nagy Ignác püspök vizitációs körútjához kötődtek, annak önálló anyakönyve nincs.
1779-től azonban a megbérmáltak listáit összegyűjtötték, kötetekbe másolták. A püspöki székvárosban csaknem minden esztendő pünkösdjén volt bérmálás, de nagyobb bérmakörutakra a 20. század első harmadáig csak ritkán vállalkoztak a főpásztorok.
A legelső kötet vége papszentelési anyakönyvként funkcionált.