A Magyarországon működő piarista rendházak saját (tehát a rendházakból beszállított) teljes levéltárait és levéltártöredékeit tartalmazza. (Előbbieket a fondok címében a „levéltára”, utóbbiakat az „iratai” megnevezés jelzi.) A rendház (latinul domus vagy collegium) elsősorban a szerzetesi közösséget, nem pedig a lakóhelyéül szolgáló épületet jelenti. A teljes jogú piarista rendház vezetője a házfőnök (rector). (A nem teljes jogú latin neve residentia, elöljárója pedig superior volt.) A rendházi fondok általában a házfőnök által vezetett köteteket és az általa kezelt egyéb iratokat tartalmazzák
- A podolini városi tanács oklevele két telek eladásáról a piaristák számára (1644.05.06). – 2. Nicolaus Oborski krakkói segédpüspök oklevele a podolini piarista templom fölszenteléséről (1671.06.07). – 3. Stanislaus Lubomirski rendelete a katolikus vallás szabad gyakorlásáról a szepesi kapitányság 13 városában (Mandatum pro libero exercitio catholico in XIII oppidis Capitaneatus Scepusiensis, nyomtatvány, 1671.05.18). – 4. Adalbertus (Siewierkowicz) a S. Theresia prov. levele Michael Krausz podolini rektornak tartományi káptalan összehívásáról (1682.08.02). – 5. Zbignew Trenbecki szandeci kapitány oklevele a podolini kollégium számára (Lubomirski herceg aláírásával, 1710.06.20). – 6. Judicium tribunalis Regni Poloniae Lublinense in causa inter collegium Podolinensis et Annam de Dobra Wosiakowska (1737).
1-12. iratok
A rendi növendéknevelő intézetekből (a privigyei, kecskeméti és trencséni noviciátusból, a váci és kolozsvári filozófiai, valamint a szentgyörgyi és nyitrai teológiai tanfolyamokról) minden félév végén elküldték a tartományfőnöknek az egyes tantárgyakból elvégzett tananyagot, amely a vizsgák tárgyát képezte. Mivel a filozófiai tagozaton a rendi növendékek együtt tanultak a világi diákokkal, ezek a vizsgaanyagok egyben a piarista iskolák filozófiai tananyagáról is fölvilágosítást adnak.
Piarista szerzetesek által írt levelek, időrendi sorrendben, amelyeket nagy többségében a rendházak rektorai írtak provinciálisoknak, de vannak közte olyan levelek, amelyeket exprovinciálisnak (pl. az 1730-as években Szlopnyai Eleknek) vagy tartomámyi titkárnak (pl. Róth Mihály, Jaeger Ferenc) címeztek. A levelezés nem teljesen és egyenletesen maradt fönn, vannak évek, amelyekből kiugróan sok levél van (pl. az 1730-as évek, 1812, 1830-as évek), és vannak, amelyekből egy sem.