Pakocs Károly kéziratai: „Küzdelem a lelki vakság ellen” 1953 (162 pp.); „Háromszáz nap a föld alatt” (110 pp.).
Sem títuloSzemélyi iratok. Borbély István hagyatéka: kiadványok, jegyzetek (Actio Catholica).
Sem títulotanulmány Bíró Vencelről, levelezések (1960–1973), névjegyek, hivatalos iratok, vegyes, szertartásrend.
Sem títuloSzemélyi iratok, nyugdíjügyek.
Sem títuloLevelezés 1852–1863.
Sem títuloAz októberi diploma után 1861-ben az Erdélyi Katolikus Státus újra kezdte működését és felújultak a Gubernium egykori ügyosztályai is. 1869-ig változatlanul vezették az egyházügyi, tanulmányi és alapítványi jegyzőkönyveket és ebből a korból már az eredeti iratok is megmaradtak. A rendezés során kérdésként merült fel, hogy az 1861–1869 közötti jegyzőkönyveket az előző három fond anyagához csatoljuk, vagy a későbbi jegyzőkönyvekkel együtt helyezzük el. Tekintettel arra, hogy ezekhez az évekhez már az iratok is rendelkezésre állnak, úgy döntöttünk, hogy fond határnak a politikatörténeti szempontból is indokolt 1849-et tekintjük és az abszolutizmus korából megmaradt köteteket a dualizmus-kori sorozathoz csatoltuk. Az eredeti iratok együtt tartása is ezt indokolta.
Ebben a fondban az Erdélyi Katolikus Státus tulajdonát képező tulajdonokra vonatkozó gazdasági és ügyviteli iratokat helyeztünk el. A Státus irattárában rendkívül sok gazdasági, pénzügyi irat őrződött meg, amelyeket tematikusan csoportosítva próbáltunk kutathatóvá tenni. A fond ebben az értelemben gyűjteményes jellegű s ebben a formában könnyíti meg a Státus gazdasági életére és pénzügyi politikájára vonatkozó kutatásokat.
Az Erdélyi Katolikus Státus működését, illetve az erdélyi katolikus egyházat a 17. századtól kezdve rendkívül sok magán illetve állami alapítvány és alap segítette. Apor István 17. század végi jelentős alapítványától kezdve nagyon sok egyházi és magán személy hagyott különböző összegeket egyházi intézmények segítése, ösztöndíjak utalványozása, vagy éppen szociális célok megvalósítására. A birtokokon kívül ezek az alapok és alapítványok biztosították az erdélyi katolikus egyház működésének anyagi alapját. Az alapok feletti kezelés jogát a kiegyezés után az Erdélyi Katolikus Státus vette át és az ezzel kapcsolatos iratokat alaponként csoportosítva helyeztük el a levéltárban.
Az iratok formanyomtatvány jellegűek, tanévenként rendezve. Nyelvük jelentős részben román, esetenként magyar. Az anyag nem kutatható.
Ebbe az állagba a máshová be nem sorolható, de kutatói érdeklődésre számot tartható iratokat helyeztük el. Az igen vegyes témájú iratok és nyomtatványok egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Protestánsok által az országos vallásügyi bizottság elé terjesztett sérelmi kimutatások, a rájuk adott katolikus válaszok és protestáns viszontválaszok (1720-1721)
a magyarországi vallásügyre vonatkozó királyi rendeletek
Polgári ügyiratok másolati gyűjteménye.