Mostrar 638 resultados

hordó– és teknőkészítés, törkölykészítés, csűr, kocsizás, lótenyésztés

közte a bécsi Kamarai Levéltár Hoffinanz Ungarn című gyűjteményében található piarista vonatkozású iratok jegyzéke, a lowicz–i rendház familiáiból és historiájából 1686–1716, Benyák Bernát székesfehérvári levelezéséből

2 db

Emlékezés Türr [István] tábornokról (1930). – Emlékezés Mikszáth Kálmánra. – Mogyoródy Adolf emlékezete (1908). – Boszniában [útirajz] (1897). – A körmendi kastély parkja (1905–1900 k., fényképekkel).

Ilkay, Jolkay, Jókay (1926). – Jókai politikai pályafutása (1930). – Jókai politikai beszédeiről (1930). – Jegyzetek és anyaggyűjtés Jókai Mór politikai beszédeihez és cikkeihez (1930). – Jókai a jó kertész (1925). – Jókai politikus jelleme (1930). – Kézirattöredékek és fogalmazványok.

Országgyűlési ingyenes szállások az 1537. évtől kezdve 1844–ig (1932). – A „tót–magyar” [Podmaniczky József] (1932). – Követek visszahívása az országgyűlésről (1932). – Nemzeti tanács, nemzeti adminisztráció (1932). – Mikor a császárnak nem volt pénze! (1932) – Magyar generálisok az országgyűléseken (1932). – Régi országgyűlési hitszónokok (1932). – Az országgyűlés bezárása 1827–ben (1932). – Beöthy Ödön harcai (töredékek, 1930) – Beöthy Ödön vallomása (1930). – A halálfejes gyűrűk (1932). – Tisza Lajos affair–je 1833–ban (Füzesséry beregi követtel] (1925/1930). – A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért az 1825–1848. évi országgyűléseken (1932). – A császári meg a királyi kommisszáriusokról (1932). – Feljegyzések és kézirattöredékek.

A mi szent koronánk (1922). – A pozsonyi vár története (töredék, 1885/1895). – Sienawski hercegné és Visky Sámuel (Szegény magyarok, 1927). – Dengelegi kéziratos könyvéről [egy kassai szabómester asztrológiai jelenségekről, 1819] (1932). – Csendélet Budán 1696–ban (1905). – Ribillió Pesten (1917). – Egy budai bíróról [Kalmárffy Ignác] (1932). – Kalandorok városa [Pest az 1830–as években] (1920).

Aulae regis familiares – A magyar udvartartás és az állandó udvarnép a hódoltság korában.

A megvetett és gyűlölt magyarság [Contemptus Germanorum erga Hungaros, Gabelmann szállóigéje] (1904). – A magyar ember sorsa (1900). – Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára (1902). – Vándorló műkincseink (1920). – Az utolsó Széchy (1917). – Lipót császár üzletei (1922).

A komáromi péntekösök (1910). – Hogyan ostromolta a komáromi bírót húszezer török vitéz? (1900) – Ribillió Komáromban (1903). – Az elátkozott család [Jókai regényének komáromi eseményei és szereplői] (1930). – Komárom megye Mária Terézia korában (töredék, 1895/1896).

A Zrínyiek és a Muraköz (1920). – A Zrínyiek magyarsága (töredék, 1929). – Zrínyi Miklós temetése [1566–ban] (1913). – A Zrínyi úrfiak (1918). – Zrínyi Miklós emlékezete (1918). – Zrínyi Miklós ismeretlen levelei (1915). – Zrínyi Miklós, mint nagykereskedő (1915/1930). – Gróf Zrínyi Ádám (1922). – Zrínyi Ilona Bécsben (1922). – Testamentum Comitis Georgii a Zrinio (1627, másolat a pozsonyi káptalan levéltárából, 1910/1920).

A huszár és a száguldó (1929). – Huszárkalandok (1917). – Lesvetés és leshárítás (1916). – A magyar gyalogság szervezete (A magyar gyalogáság megalakulása, III. fejezet, 1908). – A török–magyar bajrakihívások (1905). – Katonatemetés a törökvilágban (kefelevonat, 1916). – Pribékek (1904). – Szegény legények, szabad legények, szabad huszárok (1920/1925). – A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz–tisztek (1926). – Bedeghi Nyáry István követsége (1922). – Szelepcsényi György a portán (1912). – Magyar rabok olasz gályákon (1916). – A debreceni bíró elrablása (1916). – Rákóczi Zsigmond esete (1913). – Bethlenfalvi Thurzó Ferenc (1925). – A török[–magyar] énekesek és muzsikások (hiányos, 1910). – Thúry György lantosa (1914). – Pálffy generális sarca (1917). – A vígkedvű Tahy Bernát (1905). – Kassa elfoglalása 1682–ben (1911).

A Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötet anyaga és néhány más tanulmány: A végek dícsérete (1922). – Utószó (a Régi magyar kapitányokról és generálisok kötethez, 1922). – Czeczey Lénárt (1908). – A nagy Thury György (1922). – Bathróczy Zolnay István (1922). – Balázsdeák István (1922). – Bebek György (1915/1922). – Patonai Magyar Bálint (1909). – Berendhidai Huszár Péter (1907). – Erdődi Pálffy Tamás (1913/1915). – Az ákosházi és buzádszigeti Sárkány család (töredékek, 1900/1930). – Prépostváry Bálint (1922). – Thengföldi Bornemissza János (töredék, 1907/1914). – Rátóti Gyulaffy László (1913). – Balassa Bálint védelme (1907). – Nádasdy Ferenc (a Fekete bég) ifjúsága (1905). – A hű Makláry Péter (1906). – A magyar „rebellis” tragédiája [Kollonich Szigfrid] (1914). – Gróf Kollonich Ádám generális (1917). – Splényi László generális (1917). – Ebergényi László tábornagy (1918). – Kiss Balázs huszárezredes (1922). – Vékony János kapitány (töredék, 1917).

Rajzok a török világból IV. kötetének 1917–ben elkészült, de csak 1928–ban megjelent anyaga: Török–magyar társadalmi érintkezés (1928). – Barátságajánló török–magyar levelek (1915). – Oroszlán basa (1907). – Vezír Szokolli Musztafa basa, „a nagy Musztafa” (1907). – Nagy Szolimán császár sírja (1911). – Kara Ovejsz basa (1917). – Szeinán Frenk Juszuf (1907). – [Vezér] Ali basa (1912). – Szinán basa. – Ferhát basa halála (1908). – Szofi Szinán basa. – Szinánpasazade Muhammed. – Szinánpasazade Vezír Haszán basa. – Kadizáde Ali vezérpasa, a legnépszerűbb budai pasa. – Csonkabég, a török huszárezredes (1913).

közte: Egy múlt századi gázoló (vers Rajnis Józseftől), újságkivágat, 1890.

A régi levelek humora (1921). – A káromkodás elterjedése és a káromkodók büntetése (1920/1930). – Megszerencsézés (1917). – Küzdelem a muzsika és a tánc ellen (1926). – Lélekjárás (Lélekjárat rajza Erdélyben, Bonczhiday Bálint prédikátornál, Füzes, 1588, 1921). – A bánáti bálok a múlt században (1899). – Császári bálok és előadások Pozsonyban (1916–1921). – Udvari költők [I. Lipót és III. Károly udvarában] (1916). – Ló, kocsi és hőkös (1919). – A borbírák és a csaplárok (1926). – Törvénybeli orvosság (1906). – A főúri utazás régente (kefelevonattal, 1921). – Régi magyar fürdősök (1926). – A magyar felimeg (1922). – Tanulmánytöredékek.

Barkóczi Krisztina (a bevezetés töredéke, 1910). – Csákyné Wesselényi Anna (1926). – Kanizsai Dorottya [Nádasdy Ferencné] (töredék, 1916). – Batthyányné Zrínyi Dorica (1912). – Enyingi Török Bálintné (1926). – A törökös asszony [Tegzes Borbála] (1914). – Fáncsy Borbála (Balassi Zsigmondné), (1914). – Svetkovich Kata (Batthyány Ferencné, 1914). – Tanulmánytöredékek (Batthyányné Svetkovich Kata, Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, Bánffyné Országh Magdolna, stb., 1914/1917).

A középkori kertészetről. – Kertészkedés a török világban (1917). – Régi magyar kertészet (tanulmánytöredék, 1905/1906) – Egy kertgazdánk a XVI. században [Kávásy Jób] (1927). – Kertjeink a XVII. század első felében (1915). – Régi magyar kertek (tanulmánytöredékek, 1905/1906). – A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században (1932). – A magyar gyümölcsös kert (1900/1910). – Régi magyar gyümölcs (1905). – Régi magyar gyümölcskertészet (1900/1910). – Dinnyeszüret a hódoltság korában (1900/1910). – A virágos és a veteményes kert. – A vadkert (1917). – A sáfrányos kert (1917). – A méhes kert (1917). – Tengeri búzás kert. – A kertfajtákról. – Száldokfa [hársfa] (1917).

Hidak a XVI–XVII. századi Magyarországon (tanulmánytöredék). – Az ecsedi láp eresztése a múlt században (1899). – Hajóépítők telepítése Magyarországra a 16., 17. és 18. században (1904). – A dunai hajózás a XVI. és XVII. században (1900). – Duna–csatorna terve Pest és Szolnok között 1715–ben (1902). – Csatorna terve Debrecen és a Tisza között 1727 (1904). – Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tételére 1713–ban (1902).

A komáromi halászat a középkorban (töredék, 1900 k.). – A komáromi vizahalászat a XVI. században (2 pld., 1897). – A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyaroszágon 1328–tól 1714–ig (1902). –

Magyar marhakereskedés a múltban (mutatvány a Magyar szarvasmarha kereskedés története című készülő mű II. részének 20. fejezetéből, gépelt, 1907). – A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása (1907). – Nürnberg és Magyarország (1902). – A nürnbergiek régi magyar kiváltságai (1929). – A nyaraló és a telelő (1926). – Tanulmánytöredékek.

A Magyar Kamara állapota 1627/1628–ban (1903). – Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században (1903). – A feldúlt fészek [Bekecs István nagybányai harmincados elleni vizsgálat, 1688] (1919). – A török alattvalók kereskedése Magyarországon (1905). – Régi monopoliumok (1926). – Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt (1899). – Érsekújvár árulói (1904). – Károlyi Sándor gróf fáradozásai a magyar dohánytermelés és kereskedés érdekében (1898). – Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században (réz, kéneső, 1903). – Lotharius Vogemond tervei [hajózás és bányavizek ügyében, 1714] (1898/1903).