Azokat az iratokat tartalmazza, melyeket a váci egyházmegyei papnevelő szeminárium, mint intézmény keletkeztetett, vagy oda érkezett és rendeltetésszerűen ott maradt.
Váci papnevelő intézetAz egyházmegyei levéltár harmadik nagyobb egysége a gazdasági levéltár, amelynek egyik részét a püspökség uradalmi iratai képezik, 1614-től kezdődő időhatárral. A másik részét már a dualizmus korában felállított Számvevői, később Gazdasági Hivatal megmaradt iratai alkotják. Az e fondcsoportba tartozó anyagok nagyon változó forrásértékűek. A rendezésnél alapvető szempontunk volt, hogy az óriási pusztulás után minden, látszólag legcsekélyebb értékű iratot is meg kell őrizni. A tulajdonos külön óhaja volt, hogy a 20. századi, forrásérték szempontjából jelentéktelennek tűnő anyagokat is őrizzük meg. Tekintettel arra, hogy az ilyen fondok, vagy állagok mennyisége nem túl jelentős elfogadtuk azt az álláspontot, hogy néhány ilyen iratsorozat kordokumentumként megtartható. A püspökségnek Alsó-Fehér megyében kiterjedt birtokai voltak, amelyek közé tartozott például Diód, Diómál, Herepe, Kisfalud, Magyarigen, Ponor, Remete, Sárd, Tótfalud, Poklos, Pojána, Gaurány, Metesd, Felsőgáld, Bendek, Táté, Drobár, Sóspatak, Csügöd, Strása és Dálya. A fennmaradt iratok társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt érdekes források és eddig valószínűleg ismeretlenek.
Zárolt.
A hatodik fondcsoportban a különböző egyházi személyek hagyatékát helyeztük el. Különböző anyagokból a rendezés során egyre több kisebb-nagyobb hagyaték került elő. Közöttük Erdély történetében kiemelkedő szerepet játszó személyek is vannak, csakúgy, mint kevésbé fontosak. A rendezés során a 0,05 ifm-nél nagyobb iratanyagokat még önálló fondokban helyeztük el, az ennél kisebb töredék iratokból egy közös, gyűjteményes jellegű fondot alakítottunk ki.