Mostrar 165 resultados

Az egyházmegyei levéltár harmadik nagyobb egysége a gazdasági levéltár, amelynek egyik részét a püspökség uradalmi iratai képezik, 1614-től kezdődő időhatárral. A másik részét már a dualizmus korában felállított Számvevői, később Gazdasági Hivatal megmaradt iratai alkotják. Az e fondcsoportba tartozó anyagok nagyon változó forrásértékűek. A rendezésnél alapvető szempontunk volt, hogy az óriási pusztulás után minden, látszólag legcsekélyebb értékű iratot is meg kell őrizni. A tulajdonos külön óhaja volt, hogy a 20. századi, forrásérték szempontjából jelentéktelennek tűnő anyagokat is őrizzük meg. Tekintettel arra, hogy az ilyen fondok, vagy állagok mennyisége nem túl jelentős elfogadtuk azt az álláspontot, hogy néhány ilyen iratsorozat kordokumentumként megtartható. A püspökségnek Alsó-Fehér megyében kiterjedt birtokai voltak, amelyek közé tartozott például Diód, Diómál, Herepe, Kisfalud, Magyarigen, Ponor, Remete, Sárd, Tótfalud, Poklos, Pojána, Gaurány, Metesd, Felsőgáld, Bendek, Táté, Drobár, Sóspatak, Csügöd, Strása és Dálya. A fennmaradt iratok társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt érdekes források és eddig valószínűleg ismeretlenek.

Nem lezárt. Jelen gyűjtemény 2005-ig tartalmazza az abc betűivel regisztrált egyes hagyatékokat

A gyűjtemények tartalma: hittani /teológiai/ vonatkozású iratok, szertartási /liturgiai/ iratok; szónoklati /homiletikai/ iratok; hitoktatással kapcsolatos iratok, egyháztörténettel kapcsolatos iratok; lelkipásztori működés kiemelt iratai; egyéb egyházi vonatkozású iratok; oklevelek, kitüntetések, érmék, térképek, ajándékok, életrajzok és leszármazási táblázatok, tudományos pályázatok. Jövőbeni gyarapodás várható.

A Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban letétként vagy ajándékként elhelyezett családi iratok és levéltárak gyűjteménye.

A levéltár iratanyagának szerkezete híven tükrözi a káptalan egyes tevékenységi köreinek alakulását. Jelenkori állapotában magában foglalja a káptalan magánlevéltári iratanyagát, gazdasági és alapítványi iratait.

Az egyes plébániákon keletkezett maradandó értékű iratokat foglalja magában. Közülük a legfontosabbak az anyakönyvek, melyek családfakutásokhoz elengedhetetlen források. Helytörténeti kutatásokhoz fontos források a historia domusok, melyekből megismerhető a plébániák története.

Az egyházmegye elhunyt papjai után maradt magánjellegű, maradandó értékkel bíró iratok.

A levéltár által mesterségesen létrehozott gyűjtemények, mint mikrofilmtár, tervtár, fotótár, oklevéltár és az anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye.

Az egyházmegye egyes kerületeinek vezetői, az esperesek által keletkeztetett iratok. Ezek általában azon a plébánián maradtak, ahol az esperes egyben plébános volt. Az itt található fondok tehát az egyes plébániákról kerültek begyűjtésre.