Showing 24658 results

Az Erdélyben működő többi szerzetesrendnek csupán töredékes anyaga maradt meg a levéltárban.

A levéltárban megmaradt a nővérek gyulafehérvári historia domusa 1856-tól egészen 1923-ig. A levelezésből már jóval kevesebb anyagot találunk meg, részben vizitációs jegyzőkönyvek, részben különböző jelentések kerültek a raktári egységekbe. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A rend levéltári anyaga rendkívül töredékesen maradt meg. Az iratok között találunk a századforduló utáni káptalani jegyzőkönyveket, a két világháború közötti tartományfőnökségi iratokat, leltárakat, vizitációkra vonatkozó iratokat és telekkönyvi dokumentumokat. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A rend anyagai között olyan dokumentumok is előkerültek, amelyek nem közvetlenül a rend működésére vonatkoznak, de megőrzésük indokolt. Ebben az állagban néhány nyomtatott dokumentum mellett a fényképgyűjtemény érdemel külön említést.

A második bécsi döntés után, 1940-ben a romániai piarista rendtartomány (Romániai Kegyes-Tanítórend) házai közül a kolozsvári, nagykárolyi és a máramarosszigeti ismét Magyarországhoz került, a temesvári pedig továbbra is Románia területén maradt. A három észak-erdélyi ház kormányzását a rend generálisa még 1940-ben a magyar tartományfőnökre bízta, a temesvári élére pedig, amely így önálló szervezeti egységet alkotott, Panyik-Tóth Lajost nevezte ki, mint a saját megbízottját (commissarius generalis). Miután 1945-ben visszaálltak a korábbi határok, megszűnt a temesvári ház különállása. 1946-ban Walter János felhatalmazott közép-európai vizitátor egyesítette a négy romániai rendházat Biró Vencel generáisi megbízott (delegatus generalis) vezetése alatt. Az állagban a rend e különálló részének néhány irata maradt meg.

A rendi levéltárak elmaradthatatlan részét alkotják az elhunyt rendtagokra vonatkozó adatsorok, életrajzok. Ugyanilyenek maradtak meg a kolozsvári piarista levéltárban is, amelyeket ebben az állagban helyeztünk el.

Azokat a piarista eredetű iratokat, amelyek más állagokba nem voltak besorolhatók egy külön állagban gyűjtöttük össze. Az egyes raktári egységeknél röviden közöljük a bennük található iratok rövid meghatározását.

Erdély legszebb barokk templomaként a kolozsvári jezsuita, majd később piarista templomot szokták emlegetni. Mivel eredetileg a jezsuita akadémia hallgatóságának lelki gondozására épült, máig is az akadémiai templom nevet viseli. 1718-ban kezdték építeni, de csak egy évtizeddel később készült el teljesen. 1776-tól a templomot a piaristák vették át. A fellelt iratok között megtalálható a templom krónikája (historia domus), leltárai és a különböző templomi adományok nyilvántartásai. Az állag anyaga egyenkénti átnézéssel kutatható.

A rendház elöljáróinak hivatali iratsorozata viszonylag épségben maradt ránk. Bizonyos témákat külön kezeltek, amelyeket az első raktári egységben helyeztünk el, a többi iratot időrendbe rendeztük. Iktatókönyv csak a 20. századi iratokhoz maradt fenn, a többi csak egyenkénti átnézéssel kutatható. Az iratok többségének nyelve 1867-ig latin, attól kezdve magyar.

A rendezés során az első állagba a rend működésére vonatkozó legfontosabb általános iratokat kívántuk elhelyezni. Így kerültek ide a rendi gyűlésekről fennmaradt jegyzőkönyvek, a kolozsvári házi krónikk (historia domus) és a rendfőnöki (tartományfőnöki) körlevelek. Az iratok latin és magyar nyelvűek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A fondban néhány megmaradt jezsuita vonatkozású értékes forrás található. Köztük a kolozsvári Mária Kongregáció korabeli anyakönyve, amelyet később a piarista korszakban is tovább vezettek. Megvan a nemesi kollégium névtára, későbbi számadáskönyve és a feloszlatásra vonatkozó iratok. Az állag anyaga csaknem teljesen latin nyelvű. Egyenkénti átnézéssel elsősorban elektronikus változatában kutatható.

Az ötödik nagyobb levéltári egységbe számos egyházi vonatkozású intézmény kívántunk elhelyezni. Ezek közül jelenleg a Levéltárban csupán csekély mennyiségű szerzetesrendi anyag található. Közülük az erdélyi piaristák anyaga Kolozsváron található, míg néhány másik rend előkerült töredék iratait a gyulafehérvári iratok rendezése során találtuk meg. Szerzetesrendekkel kapcsolatos iratok még elsősorban a Püspöki Levéltárban, de a Levéltár számos más fondjában találhatók. Az erdélyi ferencesek szándékuk szerint Csíksomlyón kívánják összegyűjteni az Erdélyben található ferences vonatkozású iratokat és így egy önálló ferences levéltárat létrehozni. Ennek megfelelően az eddigi gyűjtések során fellelt töredékes ferences provenienciájú iratokat ebben a repertóriumban nem ismertetjük, arra majd egy remélhetőleg megjelenő erdélyi ferences levéltári repertóriumban kerülhet sor.

Az állományban főként Hunyad megyei műemléképületek pénzügyi iratai találhatók, amelyek a Műemlékvédelmi Hivatalhoz lettek felterjesztve. Folytatódni fog az EMÜB irataival.