állag a - Szerzetesrendek újraindulása

0,24 ifm = 2 levéltári egység (2 doboz) – digitalizálva: 2209 fájl, 85 mappa

A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia 1989. március 8-9-én tartott ülésén Takács Nándor Jusztin OCD frissen kinevezett székesfehérvári segédpüspököt szerzetesügyi referenssé nevezte ki, mert a püspökök úgy látták, hogy kommunista hatalom hamarosan visszaadja a szerzetesrendek 1950-ben megvont működési engedélyét. Takács Nándor kapcsolatba lépett a betiltott rendek vezetőivel, hogy információt szerezzen helyzetükről, újraindulási terveikről. Ennek a munkának a megsegítésére Kálmán Orsolya SSS (a magyar kerület akkori elöljárója) volt segítségére, aki már korábban, 1982 óta a budapest–józsefvárosi plébániatemplomban havonta találkozót rendezett a különféle rendekhez tartozó nővérek számára. 1989 áprilisától a Bajzáth Ferenc józsefvárosi plébánostól kapott helyiségben „szerzetesi reorganizációs irodát” nyitott, amely hetente kétszer (hétfőn és szombaton) fogadta a nővéreket, és rekollekciós találkozókat szervezett. Az irodában Takács Nándor is rendszeresen megfordult. Minderre azért volt szükség, mert nem létezett semmiféle, a szerzetesrendeket összefogó szervezet. Miután 1990 tavaszán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megszervezte állandó titkárságát (Budapest, Ferenciek tere 4-8.), ennek keretében 1990 szeptemberétől Szerzetesi Iroda is létesült, amelyet referensként Belle Éva RSCJ nővér (1991-től a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának elnöke) vezetett, Kálmán Orsolya SSS (az MRK alelnöke) segítségével. Belle Éva betegsége miatt 1991 végétől 1996-ig Kálmán Orsolya vezette az irodát, 1992 augusztusától rendtársa, Berkecz Franciska segítségével. A nővérek tehát tulajdonképpen titkári szerepben is segédkeztek Takács püspök mellett, ők hozták létre az egyes szerzetesrendek dossziéit (4-5. sorozatok) és az ingatlanok nyilvántartását (6. sorozat) is. Miután 1995-ben a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK) saját, közös irodát hozott létre a budai ferences kolostorban (Rómer Flóris utca 4.), Takács püspök korábbi iratai is oda kerültek. Így az irategyüttes ezután már nem gyarapodott. Bár Takács Nándor egészen nyugdíjba vonulásáig (2003) megmaradt szerzetesi referensnek, feladatai gyakorlatilag megszűntek, mert az ügyek intézését a szerzetesi konferenciák vették át.

Az állagot szinte teljes egészében Takács Nándor Jusztin OCD székesfehérvári segédpüspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar első szerzetesügyi referensének iratai képezik. Tartalmazza egyrészről a különböző rendek elöljáróinak egyedi beszámolóit vagy körkérdésekre írott válaszaikat, másrészről az újjáalakuló szerzetesrendekkel kapcsolatos nyilvántartásokat. Az iratok betekintést nyújtanak az egyes rendeknek az újraindulással kapcsolatos elképzeléseiről, terveiről, a megvalósulás lehetőségeiről és módjáról. Az egyes rendek pillanatnyi 1989-es állapotáról is képet ad, létszámadatban összehasonlítva az 1950-es viszonyokkal is, ingatlanok visszaigénylésének nyilvántartásával. Általában 1993-ig tartalmaz iratokat, de az utolsók (Unum dosszié, 5.48. tétel) 1995-ből származnak.

• Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, I.2: Egyházigazgatási iratok, N° 7359-7367: szerzetesrendekre vonatkozó iratok.
• Uo., I.7: Püspöki personalis iratok és hagyatékok, Takács Nándor perszonális iratai (1988–1992).