Identity area
Type of entity
Authorized form of name
Parallel form(s) of name
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
History
Az 1882-es sematizmusban Békás Gyergyószentmiklós filiájaként szerepel, míg a település Zsedánpataka nevű része ugyanekkor Tölgyes filiája. 1893-ban Tölgyes fiókegyházaiként tüntetik föl a forrásokban Gyergyóbékást, Gyergyódomokost (Gyergyó-Domukot), Gyergyó-Hollót és Gyergyó-Zsedánpatakát. Ekkor Békásnak 170, Zsedánpatakának 31 katolikus hívője volt, akik a település többségét kitevő görög katolikusokkal éltek együtt.
Templomát 1903-ban szentelték fel, plébániaépülete 1913-ban épült, az egyházközség ekkor önállósult. Szintén ebben az évben került hozzá filiaként Gyergyódomokos. Mindkét világháború súlyos veszteségekkel járt, lakosainak nagy része szétszóródott. 1945–1955 között nem volt papja. A gyergyóbékási templomot és plébániát 1945-ban a görög katolikusok kérték használatra, de ez nem következett be, ugyanis időközben felépült számukra is a templom. A plébánia 1946-ban, amikor a háborús pusztítások miatt négy római katolikus családra csökkent, Gyergyószentmiklós gondozásába került (párhuzamosan ellátott egyházközségként) Háromkút és Gyergyódomokos filiákkal együtt.
A gyergyóbékási templomot és a gyergyódomokosi kápolnát Dani Gergely gyergyószentmiklósi plébános javíttatta ki 1955–1956 között. Bodó Péter személyében kisegítő lelkészt kapott a gyergyószentmiklósi plébánia, így kialakulhatott a rendszeres havi egyszeri szolgálat. A gyergyóbékási templomot és a plébániát 1970-ben ismét kijavították, ekkor 60 hívője volt.
Gyergyóbékás és a hozzá tartozó filiák 1993-tól Barth Ottó személyében önálló lelkészt kaptak. Így felváltva mindegyik helységben kéthetente szentmisét tartottak, a hitoktatás rendszeresedett, az épületeket helyrehozták. A plébánia 1999 augusztusától ismét Gyergyószentmiklós gondozásába került. Ez az ellátás napjainkban is tart.