3433 találat látható

Közreműködő
Türi római katolikus plébánia
Szervezet/testület

A pápai tizedjegyzékben (1332) említik Tür plébániáját is. 1350-ben Tyr–ként jelenik meg a forrásokban. A hitújításkor reformátussá vált közösségben a katolikus plébánia 1827-ben alakult újjá. Templomát 1830–1832 között építették. 1833-ban katolikus elemi iskolát is építettek.

Turcsa Mihály
Személy

Turcsa Mihály segédlelkész volt Szamosújváron.

Tövisi római katolikus plébánia
Szervezet/testület

Középkori templomát román stílusban építették 1293 előtt. A másik tövisi templomot Hunyadi János építtette 1449-ben, és a templom melletti kolostorba obszerváns ferenceseket telepített. Az obszervánsok 1551-ben, vagy mások szerint 1554-ben, a reformáció és a török támadások következtében a kolostor és a templom elhagyására kényszerültek. A törökök a kolostort lerombolták, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1598-ban a minoritákat költöztette be Francesco Passis atya vezetésével, akik csak rövid ideig voltak itt. 1603-ban Basta György idejében a templom a kolostorral együtt leégett. A reformáció idején a katolikus lakosság nagy része református lett, de továbbra is maradtak katolikusok 1615 után is, amikor Bethlen Gábor a katolikusok részére a templomot meghagyta. A reformációkor a katolikus plébánia azonban megszűnt. Mindkét templom fedetlenül maradt. A Hunyadi templomot gróf Apor István erdélyi kincstárnok javíttatta ki 1701-ben saját költségén a katolikusok részére, akárcsak a régi templomot a reformátusok részére. A felújításkor az épületegyüttest barokk boltozatokkal födette be. A korábbi állapotoktól eltérően az emeletes kolostorszárnyakat egyszintesre alakíttatta. A pálos rend feloszlatása után (1786) egyházmegyés papok gondozták a plébániát. Kenderesi Szabó Béla kanonok–plébános halálát követően, 1996-tól Nagyenyedről látják el.

Tóth György
Személy

Tóth György (Bölön, 1871.05.20. – ? 1943.02.21.) Bíró, szakíró. Berde-cipós ösztöndíjasként Kolozsvárott tanult. Itt szerezte meg jogi doktorátusát is. 1897-től Déván aljegyző, majd 1901-től Nagyszebenben és Kolozsvárott bíró 1922-től Budapesten tábla-,1925-től 1941-ig kúriai bíró volt. Tagjává választotta az UIT és az EME. Az egyháznál a jogügyi bizottság tagja és a budapesti egyházközség gondnokaként tevékenykedett. Vállalta egy unitárius gyermek taníttatási költségeit. Munkatársa volt a Déva és Vidéke című lapnak. Írt a Keresztény Magvetőbe. Művei: Az Unitárius Egyház rendszabályai, az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye., Az Unitárius Egyház szervezete. 1922.

Szervezet/testület

Torockószentgyörgy középkori egyházközség volt osztrák és székely vasbányász telepesekkel. Hívei a reformációkor az unitárius felekezetre tértek át. Plébániáját 1727-ben ferencesek alapították újra a Toroczkay család támogatásával. Az 1850-es években lett Nagyenyed leányegyháza, addig a torda–aranyosi főesperességhez tartozott.

Topánfalvi római katolikus plébánia
Szervezet/testület

A topánfalvi plébániát 1779-ben szervezték meg kincstári tisztviselők és munkások részére, akik a környékbeli erdőségek, bányák és egyéb koronajavak kitermelése érdekében özönlöttek ide. Kezdetben Abrudbánya filiája volt és fakápolnában miséztek. 1780-tól lett önálló plébánia, a papilakot II. József császár építtette 1781-ben. A parókiahivatalt bulgarita ferencesek vezették 1779-től egészen 1800-ig. 1800-tól, két év szerzetesi irányítás kivételével (1827–1828), folyamatosan világi lelkészek gondozták. Iskoláját a plébánia szervezése után hat évvel, 1785-ben létesítették. A kincstár pénzén 1832-ben építettek kőtemplomot Nagyboldogasszony tiszteletére. A 1848–1849-es forradalom a katolikus egyházközséget az akkori plébános, Kapatán Márton, szelíd természetének köszönhetően nem sújtotta. A második világháború óta Gyulafehérvárról látják el.