3364 találat látható

Középkori templomát román stílusban építették 1293 előtt. A másik tövisi templomot Hunyadi János építtette 1449-ben, és a templom melletti kolostorba obszerváns ferenceseket telepített. Az obszervánsok 1551-ben, vagy mások szerint 1554-ben, a reformáció és a török támadások következtében a kolostor és a templom elhagyására kényszerültek. A törökök a kolostort lerombolták, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1598-ban a minoritákat költöztette be Francesco Passis atya vezetésével, akik csak rövid ideig voltak itt. 1603-ban Basta György idejében a templom a kolostorral együtt leégett. A reformáció idején a katolikus lakosság nagy része református lett, de továbbra is maradtak katolikusok 1615 után is, amikor Bethlen Gábor a katolikusok részére a templomot meghagyta. A reformációkor a katolikus plébánia azonban megszűnt. Mindkét templom fedetlenül maradt. A Hunyadi templomot gróf Apor István erdélyi kincstárnok javíttatta ki 1701-ben saját költségén a katolikusok részére, akárcsak a régi templomot a reformátusok részére. A felújításkor az épületegyüttest barokk boltozatokkal födette be. A korábbi állapotoktól eltérően az emeletes kolostorszárnyakat egyszintesre alakíttatta. A pálos rend feloszlatása után (1786) egyházmegyés papok gondozták a plébániát. Kenderesi Szabó Béla kanonok–plébános halálát követően, 1996-tól Nagyenyedről látják el.

Torockószentgyörgy középkori egyházközség volt osztrák és székely vasbányász telepesekkel. Hívei a reformációkor az unitárius felekezetre tértek át. Plébániáját 1727-ben ferencesek alapították újra a Toroczkay család támogatásával. Az 1850-es években lett Nagyenyed leányegyháza, addig a torda–aranyosi főesperességhez tartozott.

A topánfalvi plébániát 1779-ben szervezték meg kincstári tisztviselők és munkások részére, akik a környékbeli erdőségek, bányák és egyéb koronajavak kitermelése érdekében özönlöttek ide. Kezdetben Abrudbánya filiája volt és fakápolnában miséztek. 1780-tól lett önálló plébánia, a papilakot II. József császár építtette 1781-ben. A parókiahivatalt bulgarita ferencesek vezették 1779-től egészen 1800-ig. 1800-tól, két év szerzetesi irányítás kivételével (1827–1828), folyamatosan világi lelkészek gondozták. Iskoláját a plébánia szervezése után hat évvel, 1785-ben létesítették. A kincstár pénzén 1832-ben építettek kőtemplomot Nagyboldogasszony tiszteletére. A 1848–1849-es forradalom a katolikus egyházközséget az akkori plébános, Kapatán Márton, szelíd természetének köszönhetően nem sújtotta. A második világháború óta Gyulafehérvárról látják el.

A tőkési jelenlegi templomot 1902–1903 között építették egy régebbi kápolna helyén. Itt 1919–1923 között katolikus iskola is működött. A tőkési híveket ma Magyarláposról gondozzák.