Ferencz Mihály szül. Ozsdola, 1902. nov. 17-én. 1927-ben szentelték pappá. 1931–1934 között Görgényszentimrén szolgált. 1936-ban került Sepsikőröspatakra. Itt halt meg 1961. február 16-án.
Ferenczi András (17?–1818. január 3.) plébános Jegenyén (1779-től), Kolozsváron (1788-tól), Abrudbányán (1794-től), majd Tordán (1816-tól) főesperes-plébános. Továbbá Gyulafehérváron a teológia tanára, spirituális.
Fogarassy Mihály (Gyergyószentmiklós, 1800. szept. 17. – Gyulafehérvár, 1882. márc. 23.): erdélyi r. k. püspök. 1817-ben a gyulafehérvári papnevelő intézet tanulója. 1819-ben Bécsben, a Pazmanaeumban végezte tanulmányait. Visszatérve Erdélybe 1823-ban pappá szentelték s a nagyszebeni gimn. tanárává nevezték ki. 1833-ban gyulafehérvári, 1838-ban nagyváradi kanonok lett. 1842-ben ő készítette el a Szent István Társulat tervezetét, és 1853-ig ő volt a Társulat igazgatója. 1843-ban apáti, 1846-ban püspöki címet kapott. 1848 okt.-ében a magyar püspöki kar megbízásából az udvarnál járt Olmützben. 1864-ben lett erdélyi püspök. Szerepe volt a kat. iskolaügy fejlesztésében.
Főbb művei: Az erdélyi püspökről polgári tekintetben. Bécs. 1837; Emlékirat az 1847–48 országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozásokról. Pest. 1848.
A Fritz-család a selmecbányai vezető evangélikus polgársághoz tartozott, akik a 17. században nemességet is szereztek. Fritz László 1889-ben született Rónaszéken (Máramaros m.), Kolozsvárott jogot végzett, majd bírónak tanult, de 1918 után fizikai munkával, majd lapszerkesztéssel és erdélyi nemzetiségpolitikával foglalkozott. 1932-től Magyarországon él, a Miniszterelnökségi Hivatal német nemzetiségi előadója, valamint kúriai bíró, illetve foglalkozott az evangélikus egyház jogi ügyeivel is. 1950-ben nyugdíjazták a Legfelsőbb Bíróságtól. 1945-ban magyarosított Fejesre. A Rákosi-korban az Alföldre telepítették, 1967-ben hunyt el Kondoroson.
Gajdátsy Béla (1887–1952) marosvásárhelyi káplán, majd püspöki titkár, irodaigazgató. Egyházjogot tanít a teológián, rektor (1946-tól), és pápai prelátus. 1952-ben hazaárulás és kémkedés vádjával eljárást indítottak ellene, a nagyenyedi börtönben halt meg.
Gajzágó Kristóf 1767-ben született Szamosújváron. 1802-ben szentelték pappá, majd Kerelőszentpálon a gróf Haller családnál nevelőként szolgált. 1830-tól Szamosújváron káplán, 1839-től plébános és főesperes, 1847-től iskolai felügyelő. 1855. augusztus 24-én hunyt el.
Az ébredés fontos alakja.
Gogomán Malvin tanítónő volt.
Görög Joachim 1862. február 23-án született Szamosújváron. 1885. október 11-én szentelték pappá Bécsben a mechitaristáknál. Magyar–latin szakos kolozsvári tanári diplomája is volt. Címzetes kanonok, tanár, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Leánynevelő Intézet igazgatója és író. 1926-tól szenátor a román képviselőházban. 1928. február 6-án hunyt el Gyergyószentmiklóson. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus temetőben temették el, sírja fölé díszes kupolájú kriptát alakítottak ki hívei. Hívei és utódai nagyon tisztelték, felkészült prédikációival és kiváló szónoki tehetségről árulkodó beszédeivel tömegeket vonzott maga köré. „Idejét a templomnak, az iskolának és szeretett híveinek” szentelte.