3226 találat látható

A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.

1757-ben helyben lakó ferences lelkésszel önállóan anyakönyvező település, de Szabadbattyán filiája.
1818-ban megszervezett plébánia
1997-ben visszaminősítik filiává, matere egykori filiája, Sárszentmihály.

1943-ban önállósuló lelkészség, 1962-től plébánia.

A település kezdetben Vajta filiája.
1770-től plébánia.

A tolnai német evangélikusok történetírója.

Sepsibükszád templomát 1867-ben építették Nagyboldogasszony tiszteletére, és gróf Mikó Miklós segítségével fejezték be. A plébánia 1919-ben önállósult, addig Mikóújfalu filiája volt.

Középkori templomáról már a pápai tizedjegyzék korszakából értesülünk, amely a reformáció idején a protestánsok kezére jutott. Egy ideig közösen használták a reformátusok és az unitáriusok, majd végül 1568-ban unitárius gondozásban maradt. A katolikusok a Kálnoki család kastélyában épült kápolnát is használták. A katolikus restaurációt követően a hívek a templom visszaadását 1752-ben kérelmezték, amely 1781-ben valósult meg. Ezt a templomot 1788–ra javították ki, és 1796-ban szentelték fel, majd ezt követően 1859–1868 között építettek újjá. Vakolata alatt középkori freskótöredékeket tártak fel.

Sepsiszentgyörgy temploma már a 13. századból ismert. 1547-ben, gótikus stílusban építették át. A reformáció alatt református, majd unitárius kézre került, míg végül a reformátusok szerezték meg végérvényesen.

A városba telepített Császári és Királyi Huszárezred katolikus katonái számára 1762-ben egy fakápolnát, majd 1786-ban egy kőkápolnát építettek. A ma is álló templomot 1832–1836 között építették Szent József tiszteletére a székely határőrezred költségén. Az építkezést Kovács Miklós püspök is támogatta 1000 forinttal. Mai alakját az 1895–1902 között végzett átalakítással és bővítéssel nyerte el. Noha már 1765-től anyaegyházként szerepelt, 1824-ig tábori lelkészként az illyefalvi pálosok és a minorita szerzetesek vezették. Ez után a sepsikőröspataki lelkész vezette a plébániát, majd 1849-től az illyefalvi, 1851-től a sepsiszentiváni (szentivánlaborfalvi) plébánosok látták el. 1854-ben kapott saját plébánost Kapatán Márton személyében. Katolikus iskolája 1915-ben létesült ferences nővérek vezetése alatt.

Sepsiszentgyörgy temploma már a 13. századból ismeretes. 1547-ben, gótikus stílusban építették át. A reformáció alatt református, majd unitárius kézre kerül, míg végül a reformátusok szerzik meg végérvényesen. A városba telepített Császári és Királyi Huszárezred katolikus katonái számára 1762-ben egy fakápolnát, majd 1786-ban egy kőkápolnát építettek. A ma is álló templomot 1832–1836 között építették Szent József tiszteletére a székely határőrezred költségén. Az építkezést Kovás Miklós püspök is 1000 forinttal támogatta. Mai alakját az 1895–1902 között végzett átalakítással és bővítéssel nyerte el. Noha már 1765-től anyaegyházként szerepelt, 1824–ig tábori lelkészként az illyefalvi pálosok és a minorita szerzetesek vezették. Ez után a sepsikőröspataki lelkész vezette a plébániát, majd 1849-től az illyefalvi, 1851-től a sepsiszentiváni (szentivánlaborfalvi) plébánosok látták el. 1854-ben kapott saját plébánost Kapatán Márton személyében. Katolikus iskolája 1915-ben létesült ferences nővérek vezetése alatt.

A település kezdetben Aba filiája.
A plébániát 1788-ban szervezték meg.