3364 találat látható

Fenyéd települést 1532-ben említik először írott források. Amint Francesco Leone da Modica konventuális ferences szerzetes 1638-ban, Rómának küldött jelentéséből kiderül, Fenyéd és Küküllőkeményfalva, Zetelaka filiáját képezi. Papjuk nincs, a szentségeket pedig egy Benedek nevű licenciátus szolgáltatja ki. Néhány évtizeddel később, egy 1657-es irat szerint, az akkor mintegy 300 hívővel rendelkező Fenyéd még mindig Zetelaka filiája. 1668-ban pedig szintén a zetelaki plébániáról ellátott egyházközségként tartják számon.

Az 1882. évi sematizmus szerint Fenyéd a 18. században szentszéki döntésre Máréfalvával közös egyházközséget alkotott. A két falu hívei egy, közös templomot használtak, amely a Csonka templom nevű dűlőben állott. Saját templomát 1763-ban építették a Szentháromság tiszteletére, de a plébánia csak 1815-ben önállósult.

Ferencz Mihály szül. Ozsdola, 1902. nov. 17-én. 1927-ben szentelték pappá. 1931–1934 között Görgényszentimrén szolgált. 1936-ban került Sepsikőröspatakra. Itt halt meg 1961. február 16-án.

Ferenczi András (17?–1818. január 3.) plébános Jegenyén (1779-től), Kolozsváron (1788-tól), Abrudbányán (1794-től), majd Tordán (1816-tól) főesperes-plébános. Továbbá Gyulafehérváron a teológia tanára, spirituális.

A II. Vatikáni Zsinat szellemében, mely szerint „támogatni kell a nagyobb szerzetes elöljárók Szentszék által fölállított tanácsait vagy konferenciáit” (Perfectae caritatis, 23; ld. még Codex Iuris Canonici, 1983, 708—709) az 1989-től ismét szabadon működő férfi szerzetesrendek hosszú előkészület után, 1991. június 10-én alakították meg állandó szervezetüket, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciáját. (A női szerzetesrendek hasonló szervezete, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája egy hónappal korábban alakult meg.) A konferencia célja, hogy segítse az egyes intézményeket jellegük, lelkiségük követésében; továbbá, hogy megtárgyalhassák az összes intézmények számára közös egyházi és polgári jellegű ügyeket; hogy előmozdítsa az intézmények együttműködését a püspöki konferenciával és az állami szervekkel (vö. FSZK Szabályzat). Az öttagú Állandó Bizottság (amelyben 1 fő a monasztikus rendeket, 3 fő a kolduló- és papi rendeket, 1 fő az újabb kongregációkat képviseli) ezután fél évvel, 1992. január 28-án választotta meg az első elnökséget. Az elnökség tisztségviselőinek mandátuma véget ér, amennyiben saját rendjükön belül megszűnik elöljárói tisztségük, vagy lemondanak, vagy elhunynak. A kitöltött mandátum 3 évre szól, idő elött beálló üresedés esetén a hátralévő időre történik a tisztség betöltése.
Az FSZK első elnöke Kerekes Károly OCist 1994-ben az elnökségről lemondott, arra hivatkozva, hogy a ciszterci renden belül megnőtt feladatai miatt nem tudná kellően ellátni az elnökséget. Az Állandó Bizottság saját soraiból az addigi alelnököt, Jelenits Istvánt SchP választotta elnökké, az ő mandátuma a következő évben tartományfőnöki megbízatása lejárta következtében szűnt meg. Utóda, Várnai Jakab OFM kétszer lett újraválasztva, 2003-ban tartományfőnöki és elnöki mandátuma is együttesen járt le. Zakar Polikárp OCist egy ciklusban állt az elnökség élén, utódai, Várszegi Asztrik OSB és Labancz Zsolt SchP két-két ciklusban. Az őt 2018-ban követő Dobszay Benedek OFM mandátuma tartományfőnöksége lejártával megszűnt, ekkor az Állandó Bizottság Szilvásy Lászlót SchP választotta meg. Ő 2020-ben lemondott a tartományfőnökségről, így elnöki tisztsége is megszűnt. A következő tisztújításig Balogh Piusz OPræm látta el az FSZK vezetését.
Elnökök: Kerekes Károly OCist (zirci prézes apát, 1987–1996) 1992–1994 lemondott; Jelenits István SchP (tartományfőnök, 1985–1995) 1994–1995; Várnai Jakab OFM (tartományfőnök, 1994–2003) 1995–2003; Zakar Polikárp OCist (zirci prézes apát, főapát, 1996–2010) 2003–2006; Várszegi Asztrik OSB (pannonhalmi főapát-püspök, 1991–2018) 2006–2012; Labancz Zsolt SchP (tartományfőnök, 2011–2019) 2012–2018; Dobszay Benedek OFM (tartományfőnök, 2014–2020) 2018–2020; Szilvásy László SchP (tartományfőnök, 2019–2020 lemondott) 2020; Balogh Piusz OPræm (gödöllői apát, 2018–) 2020–2021; Hortobágyi Cirill OSB (pannonhalmi főapát, 2018–) 2021–

Fogarassy Mihály (Gyergyószentmiklós, 1800. szept. 17. – Gyulafehérvár, 1882. márc. 23.): erdélyi r. k. püspök. 1817-ben a gyulafehérvári papnevelő intézet tanulója. 1819-ben Bécsben, a Pazmanaeumban végezte tanulmányait. Visszatérve Erdélybe 1823-ban pappá szentelték s a nagyszebeni gimn. tanárává nevezték ki. 1833-ban gyulafehérvári, 1838-ban nagyváradi kanonok lett. 1842-ben ő készítette el a Szent István Társulat tervezetét, és 1853-ig ő volt a Társulat igazgatója. 1843-ban apáti, 1846-ban püspöki címet kapott. 1848 okt.-ében a magyar püspöki kar megbízásából az udvarnál járt Olmützben. 1864-ben lett erdélyi püspök. Szerepe volt a kat. iskolaügy fejlesztésében.

Főbb művei: Az erdélyi püspökről polgári tekintetben. Bécs. 1837; Emlékirat az 1847–48 országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozásokról. Pest. 1848.

A Fritz-család a selmecbányai vezető evangélikus polgársághoz tartozott, akik a 17. században nemességet is szereztek. Fritz László 1889-ben született Rónaszéken (Máramaros m.), Kolozsvárott jogot végzett, majd bírónak tanult, de 1918 után fizikai munkával, majd lapszerkesztéssel és erdélyi nemzetiségpolitikával foglalkozott. 1932-től Magyarországon él, a Miniszterelnökségi Hivatal német nemzetiségi előadója, valamint kúriai bíró, illetve foglalkozott az evangélikus egyház jogi ügyeivel is. 1950-ben nyugdíjazták a Legfelsőbb Bíróságtól. 1945-ban magyarosított Fejesre. A Rákosi-korban az Alföldre telepítették, 1967-ben hunyt el Kondoroson.

1749-ben újjászervezett plébánia.