3465 találat látható

Középkori eredetű, 1772-ben újjászervezett plébánia.
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.

A török idők után a protestánssá lett községben a katolikus pasztoráció a kastélykápolnában indult meg 1719-ben.
1753-tól plébánia.

A település a török után Tárnok, majd 1749-től Ráckeresztúr filiája.
1772-től helyben lakó ferencesek pasztorálják.
A plébánia megszervezése 1788-ban történt.

A Mezőszilas település 1942-ig Szilasbalhás néven szerepelt.
Egyházigazgatási szempontból 1935-től önálló plébánia, korábban Dég filiális települése.
A veszprémi egyházmegyéből 1993-ban csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.

A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.

A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.

1761-ben megszervezett plébánia.
A település korábban Lovasberény filiája volt.

A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát

A korábban ferencesek által pasztorált település plébániáját 1752-ben szervezték meg.

1560-ban már nemesi család.
1775-ben kapta meg Győry Ferenc (IV.) a perkátai kastélyt, aki főispáni méltóságot is betöltött.
1785-ben nyert a család grófi címet.
1790-ben bekövetkezett halála után Győry Ferenc (V.) vezette a birtokot, majd Győry László (+1882).
Halála után lányai között osztották szét; a kastély Győry Teréz kapta meg,

1778-ban megszervezett plébánia

1692-ben megszervezett plébánia

A település előbb Tárnok, majd 1752-tõl Sóskút filiája.
1923-tól kihelyezett káplán kezd önnállóan anyakönyvezni, 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik.

Kezdetben Tárnok filiája, 1734-től helyben lakó lelkésszel.
1749-től önálló plébánia.

A települést kezdetben az abai jezsuiták látták el, 1770-től Sárszentmiklós filiája volt.
Önálló plébániává 1862-ben szerveződött..

A település 1755-től Aba filiája, 1788-tól plébánia.

A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.

A település kezdetben Vajta filiája.
1770-től plébánia.

A település kezdetben Aba filiája.
A plébániát 1788-ban szervezték meg.

1749-ben újjászervezett plébánia.

1944-ban mesterségesen kialakított lelkészség, 1948-tól plébánia Székesfehérvár belvárosában.
Temploma az egykor jezsuiták által épített Nepomuki Szent János templom,
melyet a rend feloszlatása után a pálosok,
1814-től a ciszterci rend pasztorált. Ekkor kapta ismertebb titulusát.
1950 után az egyházmegye igyekezett lehetőség szerint ex-ciszterciekre bízni a plébánia vezetését.
1995-től ismét a rend kezelésében van.

1725-ben újjászervezett plébánia.

Vál filiája 1714-től, de egy évtized múltán már helyben lakó szerzetesek (pálosok, majd kapucinusok) pasztorálják.
1793-tól egyházmegyés papok látják el.