Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1784–1995 (keletkezése)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
3,46 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Abrudbánya már a rómaiak korában virágzó bányatelep volt. Középkori német telepesei a tatárjárás előtt kaptak privilégiumot I. Bélától. Ebből a korból már Szent Miklós tiszteletére épült templomuk ismert. A hitújítók elfoglalták a katolikus templomot, a hívek kitértek régi hitükből. A katolikus restauráció kezdetén, 1717-ben jezsuita atyák próbálkoztak újbóli katolizálással, és tíz családot nyertek vissza a római katolikus felekezetbe. Első plébánosát 1740-ben nevezték ki. A katolikusok 1765-ben kapták vissza templomukat az unitáriusoktól. A papilakot 1797-ben építették. Jelenleg Gyulafehérvárról látják el.
A megőrzés története
A bányavidéki főesperesi kerület koronagyűlési jegyzőkönyvét (1892–1930) azért tartottuk meg ebben a fondban, mivel az abrudbányai plébános volt ebben az időszakban a kerület főesperese. Az iratokat két részben szállítottuk be: 2002 szeptemberében és 2004 augusztusában. Az iratanyag állapota nagyon jó, korábbi őrzése a plébániaépület faszekrényeiben történt.