3433 találat látható

A veszprémi püspökség fehérvári espereskerülete.

1781. évi schematismus szerint már létező esperesség.
      Nem azonos, az 1949. évi szerkezeti átalakítások során létrejött, Boldog Gizelláról elnevezett váli kerülettel

1856 és 1860 között megszervezett espereskerület,
amely az 1949. és 1993. évi igazgatási átalakítás után is működött.

1860-ban megszervezett plébánia.
A község korábban 1824-ig Vajta; majd 1824-1860 közt Sárszentmiklós filiája volt.

Középkori eredetű, 1723-ban újjászervezett plébánia.

1708-1724 és 1750-1882 közt a telki apátság bécsi bencés szerzetesei által pasztorált település, amely 1718-tól vezetett önálló anyakönyvet.
A plébánia 1993-ig az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, akkor csatolták a székesfehérvári püspökséghez.

A település Vajta filiája 1920-ig.
Akkor kihelyezett káplánok kezdenek önállóan anyakönyvet vezetni; 1932-től lelkészség, 1942-től plébánia.

A település 1946-ig Bicske filiája.
1946-tól lelkészség, 1965-tõl plébánia.

A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.

A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.

A korábban ferencesek által pasztorált település plébániáját 1752-ben szervezték meg.

1692-ben megszervezett plébánia

A település előbb Tárnok, majd 1752-tõl Sóskút filiája.
1923-tól kihelyezett káplán kezd önnállóan anyakönyvezni, 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik.

A települést kezdetben az abai jezsuiták látták el, 1770-től Sárszentmiklós filiája volt.
Önálló plébániává 1862-ben szerveződött..

1749-ben újjászervezett plébánia.

Kezdetben Tárnok filiája. 1947-től helyi káplánság.
1948-tól lelkészség, 1965-től plébánia.

1761-ben megszervezett plébánia, korábban Szár filiája.