Váci Egyházmegye

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

Váci Egyházmegye

Párhuzamosan használt névalakok

  • Váci Püspökség

Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

Egyéb névalak(ok)

A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

Leírási adatcsoport

Létezés időköre

1040 körül–

A levéltár története

A váci egyházmegyét a hagyomány szerint Szent István király, újabb vélemények szerint Péter király (1039–1046) alapította a XI. században. Szűz Máriának szentelt székesegyházát I. Géza király (1074–1077) építtette, akit ott is temettek el. Az egyházmegye határai már ekkor is nagyjából Duna és Tisza közi területeket ölelték föl. Az öt főesperesség közül az egyiket pestinek nevezték, de maga a város az esztergomi érsek joghatósága alatt állt. 1241-ben a tatárok Vácot is feldúlták, de Báncsa nembeli István püspök (1239–1242) túlélte a tatárjárást, mivel IV. Béla számára teljesített diplomáciai szolgálatokat. A 15–16. század során Vácnak kiváló humanista püspökei voltak, köztük a könyvgyűjtő és művészetpártoló Báthori Miklós (1474–1507), valamint a történetíró Brodarics István (1537–1539).

Ezt követően azonban az egyházmegye teljes területe oszmán hódoltság alá került, a püspökök nem léphettek egyházmegyéjükbe. Pongrácz György (1669–1676) azonban 1675-ben az egyházmegyén kívül, Garamszentbenedeken már papi gyűlést tartott, Dvornikovich Mihály (1689-1705) pedig az 1684-ben fölszabadult Vácra költözött és ott 1700-ban visszaállította a káptalant. Ennek első prépostja Berkes András lett, aki ezután összesen négy püspöknek volt helynöke és nélkülözhetetlen munkatársa. A 18. század püspökeinek, főként Althan Mihály Frigyesnek (1718-1734) és unokaöccsének, Althan Mihály Károlynak (1734-1756) főként templomok, plébániák gyarapítása és a protestantizmus visszaszorítása volt a céljuk. A váci székesegyházat, a püspöki palotát és a szemináriumot Migazzi Kristóf püspök (1756-1757, 1762-1786) építtette.

A 19. században az egyházmegye plébániáinak száma 108-ról 122-re növekedett, de emellett a püspökök számos egyéb intézményt is létrehoztak. Nádasdy Ferenc (1823–1845) részletes egyházlátogatási jegyzőkönyveket vett föl az egész egyházmegyéről és rendezte a plébániák anyagi viszonyait. Peitler Antal József (1859–1885) egyházmegyei könyvtárat, Csáky Károly Emmánuel (1900–1919) pedig Borromaeum néven papi otthont alapított.

A 20. század jelentős püspöke volt Hanauer Árpád István (1919–1942), aki új szemináriumot építtetett, jelentősen fejlesztette a tanyák lelkipásztori ellátását és két egyházmegyei zsinatot is tartott. Az egyház 1945 utáni üldözésének azonban nem csak az egyházi intézmények, hanem maga Pétery József püspök (1942–1967) is áldozatul esett. 1953-ban letartóztatták, bántalmazták, majd per és ítélet nélkül haláláig Hejcén tartották fogva. Ezalatt Kovács Vince apostoli kormányzó (1953–1969), majd Bánk József püspök (1969–1975, 1978–1987), neves egyházjogász irányította az egyházmegyét. A kommunista pártállam bukása után újra megélénkült az egyházmegye hitélete, ismét működhetnek az egyesületek, egyházi iskolák. 1993-ban II. János Pál pápa módosította az egyházmegye határait. Délen Bács-Kiskun megyei részeit a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyéhez csatolta, északon viszont Esztergomtól Váchoz kerültek az Ipoly-völgyének települései.

Helyek

Jogállás

római katolikus egyházmegye (püspökség)

Funkció, foglalkozás, tevékenység

Feladatkör, hatáskör

Szervezeti felépítés/geneológia

Tágabb összefüggések

Kapcsolatok adatcsoport

Kapcsolódási pontok adatcsoport

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Elfoglaltságok

Ellenőrző adatcsoport

Iratképző azonosító

VPKL I.1

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Desericius, Josephus Innocentius SchP, Historia Episcopatus Dioecesis et Civitatis Vaciensis, Pestini, 1770.
Róka Johann, Alt und neu Waitzen, Pressburg–Kaschau, 1777.
Karcsú Antal Arzén, Vácz város története, V: A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai; VI: A váczi székesegyház, káptalan s az egyházmegye területén létezett apátságok, prépostságok stb. története; VII: A főesperességek, alesperességek, az egyházmegyei plébániák sorozata, a váczi róm. kath. plébániák, a n. e. görögök, kálvin- s lutherhitű felekezetek és zsidó-hitközségek története, Vácz, 1886.
Váci egyházmegyei almanach, I-II, szerk. Bánk József, Vác, 1970-1980.
Török József–Legeza László, A váci püspökség évezrede, Budapest, 2001.
Varga Lajos–Sándor Frigyes, A váci egyházmegye történeti földrajza, Vác, 1997.
Mezősi Károly, A váci egyházmegye a török hódoltság idején Pongrácz György báró püspök egykorú tájékoztatása alapján, Kiskunfélegyháza, 1939.
Szarka Gyula, A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában, Vác, 1940.
Szarka Gyula, A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában 1526–1686, s. a. rend. Molnár Antal, Vác, 2008 (Váci Történelmi Tár, IV).
Molnár Antal, Egyház-és birtokigazgatás a váci püspökségben a török korban, in Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez, Bp., 2004 (METEM-könyvek, 45), 21-40.
Horváth Lajos, A váci püspöki birtok név szerinti összeírása 1671-ből, in Váci Könyvek 3(1987), 53-66.
Horváth M. Ferenc, A váci püspöki uradalom birtokigazgatási rendszere 1848-1867, in Levéltári Szemle 49(1989):3, 31-41.
[Chobot Ferenc], A váczi egyházmegye történeti névtára, I-II, Vác, 1915-1917.
Holl Béla, A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században, s. a. rend. Koltai András–Zvara Edina, Bp., 2004 (METEM könyvek, 48).

Vácegyházmegye múltjából: 1. Nagy J. Győző–Klekner Tibor, A két Althann váci püspöksége 1718–1756, Vác, 1941. – 2. Félegyházy József, A váci püspökség a tatárjáráskor; Rajz Mihály, Egyházmegyénk a török uralom végén; Lancz Kálmán, Dvornikovits Mihály püspöksége, Vác, 1943. – 3. Lajtos József, Gróf Migazzi Kristóf Antal váci püspöksége, Bp., 1942. – 4. Szarka Gyula, A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában, Vác, 1947 [1948]. – 5. Szarka Gyula, Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában, Vác, 1948. – Horváth Alice, Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) élete és kora: A Váci Egyházmegyei Gyűjtemény kiállításán bemutatott tárgyak és dokumentumok katalógusa, Vác, 2006. – Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete : Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007. – Horváth Alice–Pattantyús-Á. Ádám, Egyházasdengeleg, Szent Imre templom, Vác, 2007. – Pálos Frigyes, A tereskei templom, 2. kiad, Vác, 2010. – Szilárdfy Zoltán, Lelkiségtörténeti motivációk a két Althann művészeti hagyatékában, Vác, 2010. – „Én is a lelkek halásza vagyok”: Galánthai gróf Eszterházy Károly váci püspökké történt kinevezésének 250. évfordulója emlékére [a Vácott, 2010. szept. 24-én rendezett kiállítás és konferencia szerkesztett anyaga], Vác, 2011. – „Mint hamvából éledő Phoenix”: A Váci Egyházmegye történetének, a török megszállást követő negyedszázada, a Szatmári békéig (1711. ápr. 30.), Vác, 2012. – A 120 éve született Mindszenty József bíboros, hercegprímás és a Váci Egyházmegye kapcsolata: Mindszenty József tanítása és példája a Hit éve tükrében, összeáll. Pálos Frigyes, Vác, 2013.

A leírás karbantartására vonatkozó megjegyzések

  • Vágólap

  • Exportálás

  • EAC

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó helyek