Szovátai római katolikus plébánia

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

Szovátai római katolikus plébánia

Párhuzamos névformák

    Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

      Más névformák

        A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

        Leírási adatcsoport

        Létezés időköre

        Története

        Szováta első telepeseinek írásos említése a 16. század utolsó évtizedeiben kelt fejedelmi levelekben történik. Báthori Kristóf 1578-ban kelt kiváltságlevelében a szovátai sóbánya őreit kiváltságokban részesíti. Ebben az adómentességet biztosító oklevélben a település Zovatha néven szerepel. Feltételezzük, hogy az akkori Szováta falu katolikus lakosainak lelki gondozásáról is gondoskodtak. Stefano a Lopara obszerváns ferences szerzetes 1654-ben kelt, erdélyi misszióról szóló jelentésében, amelyet a Hitterjesztési Konregációnak küldött Rómába szerepel Szováta is. A falunak ekkor már Szent Kereszt titulussal fatemploma van, egy oltárral és egy haranggal. A jelentésből azt is megtudjuk, hogy az atyák itt minden ünnepnap miséztek, továbbá olyankor, amikor hívják őket. Három évvel később Szováta újra felbukkan a Rómába küldött jelentésekben: Damokos Kázmér, az erdélyi ferences őrség őre, 1657-ben kelt jelentésében Szovátát, mint a marosi főesperesi kerület részét említi, ahol 37 katolikus család él. Ugyanebben az évben Szováta Nyárádköszvényes filiájaként jelenik meg a forrásokban. 1670-ben az egyébként szovátai születésű Damokos Kázmér OFM püspöki helynök jelenti a Kongregációnak, hogy Szováta egyházközsége nemrég tért vissza a kálvinizmusból, javait is visszakapta, az akkor 327 lelkes közösséget pedig licenciátus vezeti.

        A paphiány miatt a licenciátusok egészen 1732-ig vezették a szovátai plébániát, majd 1733-ban a falu Halmágyi Mózes személyében helyben lakó papot kapott. A 18-19. századi püspöki vizitációkban Szovátáról, mint régi egyházközségről tesznek említést. Szováta plébániája a 18. század végén még mindig a marosi főesperesi kerülethez tartozott, az 1844-es sematizmusban azonban már az udvarhelyi kerületben találjuk. A régi templom leomlása után az 1822-ben épült templomtornyot 1888 őszén bontották le. A néhány évtizedig templom nélkül maradt egyházközségnek a katolikus iskolában miséztek. Szováta ma is álló templomának felépítését Czifra Ferenc építőmester kivitelezte 1870–1878 között, Heigel József kolozsvári mérnök tervei alapján, Sebestyén Gábor plébános kezdeményezésére és anyagi támogatásával.

        Az 1870-es évek végére természeti csoda révén kialakult Medve-tó hozzájárult a település rohamos fejlődéséhez. A falut 1952-ben várossá nyilvánították. A Fürdőtelepen az 1940-es években, Fülöp Mihály plébánossága alatt épült fel a Jézus Szíve tiszteletére szentelt templom.

        A Szentháromság titulusú katolikus templommal szemben lévő új plébániaépület 1986–1988 között készült el.

        Helyek

        Jogi helyzete

        Funkció, foglalkozás, tevékenység

        Feladatkör, hatáskör

        Szervezeti felépítés/geneológia

        Általános kontextus

        Kapcsolatok adatcsoport

        Kapcsolódási pontok adatcsoport

        Téma kapcsolódási pontok

        Hely kapcsolódási pontok

        Elfoglaltságok

        Ellenőrző adatcsoport

        Iratképző azonosítója

        Intézmény azonosítója

        Felhasznált szabályok és/vagy előírások

        Állapot

        A leírás részletezettségi szintje

        A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

        Nyelv(ek)

          Írásrendszer(ek)

            Források

            Karbantartási figyelmeztetések