3606 találat látható

A Katolikus Státus elsősorban Kolozsvár városában számos ingatlant épített és bérházként működtetett, amelyek bevételéből fedezte szociális, tanulmányi és egyéb kiadásait. A rendezés során külön helyeztük el a házbérleti szerződéseket, a jövedelmi kimutatásokat valamint a különböző ingatlanokra vonatkozó iratokat. Az iratanyag rendkívül összekeveredett, eredeti rendet nem lehetett bennük helyreállítani, kutatásuk ma is csak egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az egyházi ingatlanokra kötött tűzbiztosítási dokumentumok olyan szempontból lehetnek érdekesek, hogy következtetni lehet belőlük az ingatlanok állapotára. Az iratokat, beleértve a tűzbiztosítási kötvényeket is egyszerű kronológiai rendben helyeztük el. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

A római katolikus egyház jelentős szerepet játszott Kolozsvár városközpontjának modernkori kiépítésében. Közreműködésével alakult át Kolozsvár főtere a Szent Mihály templom körül és később az Erdélyi Katolikus Státus számos középületet is emelt a belvárosban. Ezen építkezésekre vonatkozó egykorú levelezést, építési naplókat és különösen nagy számban tervrajzokat helyeztünk el ebben az állagban. Az anyag várostörténeti, építéstörténeti szempontból fontos forrásnak tekintendő, amely új adatokkal gazdagíthatja Kolozsvár 1918 előtti történetének kutatását. A mesterségesen kialakított állaghoz segédletek nem állnak rendelkezésre, az iratok és tervrajzok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A rendkívül rendezetlen iratanyagból a nem házbérletekkel kapcsolatos, de különféle ingatlanokra vonatkozó egyedi iratokat egy szintén gyűjteményes jellegű külön állagban helyeztük el. Ezekben többek között az ingatlanok értékére, eladására, vagy éppen lefoglalására vonatkozó dokumentumok találhatók. Ez utóbbira jó példa a Kolozsvári Egyetem létrehozása után a jogi illetve orvosi karok részére lefoglalt helyiségek kérdése 1874 és 1878 között. Az iratokat tárgyi csoportokban helyeztük el a raktári egységekben, amelyek 1918 előtt magyar, 1919 után vegyesen román és magyar nyelvűek. Kutatása kizárólag egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Az Erdélyi Katolikus Státus működését, illetve az erdélyi katolikus egyházat a 17. századtól kezdve rendkívül sok magán illetve állami alapítvány és alap segítette. Apor István 17. század végi jelentős alapítványától kezdve nagyon sok egyházi és magán személy hagyott különböző összegeket egyházi intézmények segítése, ösztöndíjak utalványozása, vagy éppen szociális célok megvalósítására. A birtokokon kívül ezek az alapok és alapítványok biztosították az erdélyi katolikus egyház működésének anyagi alapját. Az alapok feletti kezelés jogát a kiegyezés után az Erdélyi Katolikus Státus vette át és az ezzel kapcsolatos iratokat alaponként csoportosítva helyeztük el a levéltárban.

Mária Terézia 1767-ben, még a jezsuita rend hivatalos feloszlatása előtt az egykori portugáliai jezsuita missziós alap vagyonát (Luzitániai alap) megszerezve, abból az erdélyi egyházmegye számára vallásalap néven közvagyont képzett, amelyet Bajzai József püspök egy bécsi bankban helyezett el és a későbbiekben ehhez csatolták az 1773-ban feloszlatott erdélyi jezsuita vagyont, illetve II. József uralkodása alatt az eltörölt pálos és trinitárius szerzetes rend vagyonát is. Az említett vagyonrészek együttesen a kiegyezés korában már több mint 800 ezer forintnyi tőkét képviseltek és az erdélyi katolikus egyház egyik legfontosabb anyagi alapját jelentették. A vallásalap kezelését az Erdélyi Katolikus Státus végezte és az ezzel kapcsolatos pénzügyi számadásokat ebben az állagban helyeztük el. Az 1936–1946 közötti számadások hiányosan maradtak meg. A dokumentumok a repertóriumban közöltek alapján jól kutathatók.

Mária Terézia 1770. március 25-én kelt oklevelében megalapította a Nagyszebenben róla elnevezett Teréz Árvaházat és az árvaház működését az 1733 óta a városban létező egyetlen erdélyi katolikus női szerzetesrendre, az orsolyitákra bízta. 1776. április 25-éb Batthyhány József esztergomi érsek 20 ezer forintos alapítványát csatolta a Teréz árvaház vagyonához. Erdély ezen fontos szociális intézménye egészen az államosításig folyamatosan működött. Az árvaház működtetéséért szintén a Katolikus Státus felelt, így az erre vonatkozó iratokat gyűjtöttük össze ebben az állagban. Az iratok között költségvetések és a működéssel kapcsolatos iratok találhatók, amelyek a repertóriumban közöltek alapján jól kutathatók.

Az elemi iskolai alapot az erdélyi egyházmegyéhez tartozó elemi iskolák fenntartása és az ott működő tanítók fizetésének kiegészítésére hozták létre. Az állagban az alapra vonatkozó költségvetéseket zárszámadásokat kronológikus rendben helyeztük el. Az alapra vonatkozó iratok csak kis számban maradtak meg. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A tanulmányi alap jogelődjét a Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király által 1581-ben a jezsuiták részére tett alapítványa képezte. A fejedelem ekkor jelentős birtokokat és ingatlanokat adományozott a jezsuitáknak a kolozsvári gimnázium, illetve akadémia létesítése és fenntartása céljából. Ez a vagyon később további adományokkal egészült ki és ebből hozták létre a Katolikus Státus által kezelt tanulmányi alapot. A dualizmus korában meghatározott cél szerint az alapból támogatták az egyházmegyéhez tartozó római katolikus fiúgimnáziumokat és a Csíksomlyói Tanítóképző Intézetet. Az állagban az alap költségvetései, zárszámadásai, a támogatásban részesült diákok névsora találhatók. A tanulmányi alapnak 1939-től külön iktatókönyve is megmaradt. Az állag a segédlettel illetve egyenkénti átnézéssel kutatható.

A Státus által kezelt ösztöndíj alap az erdélyi egyházmegyéhez tartozó gimnáziumok melletti kollégiumok (finevelők), illetve a kolozsvári római katolikus kollégium fenntartására és az alapítványos helyeken tanuló növendékek segélyezésére szolgált. A magyar, német és később román nyelven keletkezett iratok az alap költségvetéseit, zárszámadásait tartalmazzák. Az iratok iskolatörténeti kutatás céljait is jól szolgálják. Az állag a repertóriumban közöltek szerint egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A Háromszékből származó és a magyar szabadságharcban is résztvevő gróf Nemes Ábrahám az 1880-as években alapítványt hozott létre, amelynek eredeti célja egy Háromszékben felállítandó római katolikus reáliskola lett volna. Mind addig amíg ez az iskola nem jöhetett létre az alap jövedelmét háromszéki születésű reáliskolai tanulók ösztöndíjára fordították. Az állag két raktári egységében ennek zárszámadásai és költségvetései találhatók. A h. állagban egy reáliskolai alapra vonatkozó kötet található, amelyet azért nem itt helyeztünk el, mert más alapokkal együtt közösen vezették.

A Katolikus Státus iratai között számos különféle nyugdíjalapra vonatkozó iratot találtunk. Ezek közül megemlíthető az Egyházmegyei Főgimnáziumi Tanárok Nyugdíjsegélyalapja, az Egyházmegyei Igazgatótanácsi tisztviselők és alkalmazottak (Tisztviselői) nyugdíjalapja, a Tanítói Önsegélyző nyugdíjalapja, valamint a Tanítóképző Intézet tanárainak nyugdíjalapja. Az első kettőt 1940-ben összevonták és a továbbiakban Egyesített Nyugdíjalapnak nevezték. Az állagban e különféle alapok költségvetéseit és zárszámadásait találjuk, esetenként hiányosan. A tanítói önsegélyző nyugdíjalapnak a fentieken kívül önálló iratanyaga is megmaradt amelyet szintén itt helyeztünk el. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A rendezés során azokat a köteteket, amelyek nem voltak kizárólag egy-egy alaphoz köthetők, hanem összevont pénzügyi nyilvántartások vagy több alap közös költségvetését tartalmazták egy különálló állagban helyeztük el. A repertóriumban felsoroljuk az egyes kötetek rövid megnevezését.

Az iratanyag rendezése során rendkívül sok, az erélyi katolikus iskolákra vonatkozó irat került elő, amelyek mellékletként, tájékoztatási célból kerülhettek el az Erdélyi Katolikus Státus igazgató tanácsának irodájához. Ezeket az iratokat intézményenként csoportosítottuk és úgy helyeztük el a raktári egységekben. Érdekesek a tanári minősítési táblázatok, a különféle tantervek és az érettségivel kapcsolatos jelentések. Oktatástörténeti szempontból az állag anyaga jelentősnek számít, de felhívjuk a figyelmet, hogy hasonló források találhatók a Főegyházmegyei Levéltár korábban ismertetett 14. fondjában. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Mindazokat az előkerült köteteket és iratokat, amelyek az eddig felsorolt fondokba és állagokba nem voltak besorolhatók, ebben a gyűjteményes fondban helyeztük el. Valamennyi kötet gazdasági, pénzügyi, adminisztratív nyilvántartási célból készült, forrásértékük változó mértékű esetenként nagyon csekély. A köteteket a tulajdonos kérésére helyeztük el a levéltárban.