Emlékkönyv.
Katonai szabályzatgyűjtemény.
pp. 423-431. Matricula Venerandorum Dominorum Ministrorum Ecclesiae Aug. Conf. Addictae Csekeháziensis a Reverendo Matthia Lány conscripta, 1778.
Clementis JánosJegyzetfüzet, mellette magyar nyelvű versek, műsorfüzetek, kivágott újságcikkek
Az Erdélyi Katolikus Státus jegyzőkönyvei 1861-től, három év kivételével hiánytalanul maradtak meg egészen a II. világháborúig. Az 1861-es évből csak alapítványi és egyházügyi jegyzőkönyv maradt meg, 1862 és 1869 között mind a három ügyosztály jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. A kötetek szerkezete hasonló az 1848 előttihez, tartalmazzák a beadvány leírását és az ügyben hozott határozatot. 1870–1872-ből hiányoznak a jegyzőkönyvek majd 1873. május 12-én már „Az erdélyi püspökmegyei romano katolikus status” igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyvei következnek. Innen kezdve hiánytalan a sorozat egészen 1942. október 21-ig. Sajnálatosan a II. világháború alatti és utáni jegyzőkönyvek egyelőre nem találhatók. A jegyzőkönyveket 1934. júniusától gépiratként őrizték meg. A sorozat a modernkori erdélyi katolicizmus történetének egyik legfontosabb forrása. Kutatása a kötetek átnézésével történhet.
Az iratokhoz készült név- és tárgymutatók 1869-től 1948-ig folyamatosan maradtak meg. A mutatókönyvek 1904 után az alapszámokra is utalnak, ezzel nagymértékben segítik e korszak iratainak kutatását. A sorozat végén különböző egyéb segédleteket helyeztünk el, amelyek esetenként hasznos kiegészítő információkat tartalmazhatnak. Külön felhívjuk a figyelmet a 81-es dobozban elhelyezett segédletre, amely a „Protocollum sessionum commissionis catholicae” címet viseli, az 1832–1848 közötti évekből. Ez tulajdonképpen számmutató, amely csak annyit tartalmaz, hogy az egyes üléseken mely iktatószámokhoz tartozó ügyeket tárgyalták.
A 19. században fokozatosan alakult ki az Erdélyi Katolikus Státus modern kori működésének rendszere. Az állagban megmaradt első forrás az 1848. augusztus 27–29-én, Kolozsváron tartott „Erdélyi Romano Catholica egyházi vegyes gyűlés” jegyzőkönyve. Ugyancsak e korszakból maradt meg egy követutasítás a „Fel Csiki Papság gyűléséből”, amelyet Nagyboldogasszony községben 1848. július 15-.én tartottak. E forrás egyháztörténeti fontosságára nem kell külön kitérnünk. Az abszolutizmus korában hosszú ideig nem működhetett a Státus, majd 1866. január 10-én újra összehívták a Státus közgyűlését Kolozsvárra, amelynek jegyzőkönyvét később nyomtatásban is közzétették. Az 1868. február 9–15 között Károlyfehérváron (Gyulafehérvár) tartott közgyűlés jegyzőkönyve és okmánytára később szintén nyomtatásban megjelent. A következő ülést 1873. május 12–14 között szintén Károlyfehérváron tartották, majd 1874. július 1-3 között ugyanott. 1875-ből nem maradt fenn jegyzőkönyv, ezután 1876–1877-ből megvan 1878-ból nincsen, 1879-ből rendelkezésre áll és 1880–1881-ből nincs jegyzőkönyvünk. A sorozat 1882-től folyamatos az I. világháborúig és közben 1895, 1906, 1908-ban három rendkívüli közgyűlést is tartottak vagyoneladási ügyekben. 1916-ban, feltehetően az Erdélyben bekövetkezett háborús események következtében nem tartottak közgyűlést és hasonló okokból erre 1919-ben sem került sor. 1920 és 1943 között a sorozat hiánytalan, közben 1925-ben ismét rendkívüli közgyűlést tartottak az egyházi iskolák ügyében. A harmincas évek elején a román állammal folytatott pereskedés következtében a közgyűlés neve megváltozott és a továbbiakban Római Katolikus Egyházmegyei Tanácsnak nevezték. Ennek alakuló közgyűlésére 1932. november 17-én került sor. 1944-ben a Tanács ülését nem hívták össze, 1945. december 13-án rendkívüli ülést tartottak. Az utolsó általunk ismert közgyűlést 1946. november 28-ára hívták össze. Az iratok között található egy 1951. március 15-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve is, amelyet azonban a korábbiakban említettek szerint már nem Márton Áron püspök jóváhagyásával tartottak. A levéltárban a megmaradt nyomtatott jegyzőkönyvek több sorozatát is megőriztük forrásértékük miatt és a kutatók munkájának segítése érdekében. A jegyzőkönyvek egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Az állag gyűjteményes jellegű, amelyet az iratok között fellelt számlákból, számadásokból és különféle nyilvántartásokból állítottunk össze. Az első dobozban még a püspökség visszaállítása előtti időszakból is találunk különféle számadásokat, számlákat elismervényeket amelyek kisebb számban maradtak meg a 18. század első két harmadából. A számlák többsége az 1780-as évektől kezdve az 1848-ig terjedő időszakból származik. A későbbi évekből a már említett pusztulás miatt jóval kevesebb maradt meg. A dokumentumok forrásértéke nem jelentős, ugyanakkor kortörténeti jellege nem vitatható, ezért megőrzésük feltétlenül indokolt volt. Az anyag értelemszerűen csak egyenkénti átnézéssel kutatható.
Ebben az állagban szintén az iratokból előkerült speciális forrásokat a „Libellus educillatoris” azaz a magyarul kocsmakönyveknek nevezett nyilvántartásokat helyeztük el időrendben. A sorozat időrendi szempontból csaknem hiánytalan, forrásértéke elsősorban helyi jellegű. Kutatása egyenkénti átnézéssel lehetséges.
Az uradalmi iratok között rendkívül sok csekély forrásértékű, azonban kortörténeti dokumentumnak számító kötelezvény, kezeslevél maradt meg. Ezeket gyűjtöttük össze ebben az állagban és helyeztük el őket időrendben. A kisméretű dokumentumok sokszor cédula jellegűek, kutatásuk csak átnézéssel lehetséges.