Mostrando 2969 resultados

A fond anyagában az iratok közül nagy számban előkerült püspöki körleveleket gyűjtöttük össze időrendben. Az első állagban csak az erdélyi püspök által kiadott körleveleket találjuk, nagyrészt már nyomtatott változatban, de esetenként kéziratos fogalmazványok is megvannak. Esetenként több példányt is megőriztünk, mert a plébániákról beszállított iratok közül itt helyeztünk el néhány körlevél gyűjteményt. A sorozat az 1790-es évektől hiánytalannak mondható, bár néhány 1945 utáni körlevél csak a püspöki hivatal iratai között maradt meg. A körlevelek nyelve többségében magyar, esetenként latin. Egyes kötetbe szerkesztett körlevélgyűjteményhez jegyzék áll rendelkezésre. Egyébként az anyag kronológiai rendben kutatható.

A Protocollum exhibitorum in ecclesiasticis címet viselő segédletek 1787 és 1790 között német nyelvűek. A 176/1790-es számtól kezdve a segédleteket már latinul vezették és 1848 elejétől tértek át a magyar nyelvre.

1885-ben került a Katolikus Státus birtokába Erdély legnagyobb uradalma a Maros mentén fekvő Radnóti. A Státus birtokai közül ez jövedelmezett a legjobban és ez volt a legfejlettebb. 1916-ban és 1918-ban az uradalom nagyon nagy károkat szenvedett, de később újra felvirágzott. Az uradalmi igazgatósági iratok viszonylag kis számban maradtak meg, több dokumentum az erdőgazdálkodásra vonatkozik. A költségvetési előirányzatok és zárszámadások csak 1928-tól kezdve maradtak ránk. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratok közül olyan pénzügyi, gazdasági nyilvántartások és egyéb dokumentumok is előkerültek, amelyek nem voltak köthetők egy konkrét uradalomhoz. Ezek között csekély forrásértékű számlák, kérvények, szerződések is találhatók, de néhány fontosabb összevont nyilvántartó könyv is. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az elemi iskolai alapot az erdélyi egyházmegyéhez tartozó elemi iskolák fenntartása és az ott működő tanítók fizetésének kiegészítésére hozták létre. Az állagban az alapra vonatkozó költségvetéseket zárszámadásokat kronológikus rendben helyeztük el. Az alapra vonatkozó iratok csak kis számban maradtak meg. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A rendezés során azokat a köteteket, amelyek nem voltak kizárólag egy-egy alaphoz köthetők, hanem összevont pénzügyi nyilvántartások vagy több alap közös költségvetését tartalmazták egy különálló állagban helyeztük el. A repertóriumban felsoroljuk az egyes kötetek rövid megnevezését.

A levéltárban néhány egészen korai, 17. századi irat is megmaradt, ezek közül kiemelésre érdemes Gyalu két urbáriuma 1643-ból és 1648-ból. Viszonylag kevés irat maradt meg a 18. századból, csupán néhány jövedelem összeírás és úriszéki jegyzőkönyvek. A 19. század első feléből már több irat áll rendelkezésre, de ezek is csak erős hiányokkal maradtak meg. Néhány korabeli segédlet is fennmaradt, ebből tudjuk, hogy a 18. században itt is összegyűjtötték az uradalomra vonatkozó középkori dokumentumok adatait. Az állag többsége a dualizmus korából származik, közöttük költségvetési előirányzatok és zárszámadások egészen az 1948-as államosításig. Több dokumentum maradt meg az uradalom erdőgazdálkodásával kapcsolatban. A 17–19. századi iratok részben latin nyelvűek, a későbbi anyag döntően magyar nyelvű. Az iratok a néhány megmaradt iktatókönyv segítségével, illetve egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az állagot a rendezés során megtalált, legkülönbözőbb iskolák működésére vonatkozó jelentésekből, nyomtatványokból, táblázatokból, iskolai statisztikai adatokból állítottuk össze. Az iratok nyelve kezdetben latin, az 1870-es évektől már magyar, az 1930-as évektől kezdve pedig sokszor kétnyelvű, magyar és román. Az állag iskolánként is rendezhető lenne, az azonban a mostani fázisban nem volt lehetséges. Az anyag jelenleg időrendben és egyenkénti átnézéssel kutatható. Helytörténeti, iskolatörténeti és művelődéstörténeti kutatásokhoz jól használható.

Az első világháború után Romániához került egyházmegyében Kolozsváron állították fel a Tanügyi Osztályt, amely az erdélyi katolikus iskolaügy adminisztrálását végezte. Az iratanyag rendkívül érdekes és művelődéstörténeti szempontból jelentős forrásértékű, nem csak az egyes iskolákkal, de általában a kor oktatáspolitikájával kapcsolatban. 1933-ig viszonylag kevés irat maradt meg, utána az anyag teljesnek mondható.

Mivel az iratok között nagy mennyiségben kerültek elő táblázatos és szöveges iskolai költségvetések, pénzügyi számadásokból, ezekből egy önálló állagot alakítottunk ki. Az iratok egy része kerületenként van csoportosítva, a nem ide tartozókat a kutató időrendben találja. Az állag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A Püspöki Hivatalba nagyon sok középiskola és más tanintézet is megküldte nyomtatásban megjelent értesítőit. Az anyag könyvtári jellegű, s mint ilyen más közgyűjteménybe is elhelyezhető lett volna. Ugyanakkor figyelembe vettük, hogy olyan periódikákról van szó, amelyek ma már igen ritkák és esetenként a könyvtárakból is hiányoznak, miközben fontos iskolatörténeti adatokat tartalmaznak. Az állag az értesítők egynkénti kikérésével kutatható.

Az erdélyi románok uniójára és az örmény katolikusokra a levéltár sok más fondjában is lehet adatokat találni. Ezeket a külön kezelt, latin, magyar, román, francia és német nyelvű iratokat indokoltnak láttuk külön állagban elhelyezni. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A gyulafehérvári püspökhöz, illetve az érsekhez évente nagyon nagyszámú üdvözlő lévél, képeslap és hasonló jellegű küldemény érkezik a legkülönbözőbb hazai és külföldi személyiségektől. Forrásértéke látszólag csekély, de megőrzése indokolt, mert későbbi jelentőségük előre nem határozható meg, másrészt kordokumentumnak számítanak.

Ebben az állagban röviden meghatározzuk az egyes raktári egységekben található iratok tematikáját, s az anyag ennek alapján egyenkénti átnézéssel jól kutatható.

A latin nyelvű jegyzőkönyvek 1739-től maradtak meg. A Szentszék hivatalszerű működése tehát Sorger Gergely püspöksége idején kezdődött meg. A jegyzőkönyvek 1781-ig két párhuzamos sorozatot alkotnak (vicariale és consistoriale), s kötetes formában maradtak meg. Ezután 1800-ig jegyzökönyvek nincsenek, 1801-től pedig a megmaradt iratok melletti nyilvántartásokból állítottuk össze a sorozatot. 1845-től 1937-ig csupán az 1895–1901 közötti jegyzőkönyvek hiányoznak. A kötetek az 1845-től meglévő tárgymutatók segítségével, illetve egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A káptalan felügyelte az Erdélyi Püspökség számára tett legkülönbözőbb alapítványok pénzügyi működését. Az egyes alapítványokról a 18. század elejétől kezdve önálló nyilvántartásokat vezettek, amelyek bekötött formában maradtak ránk a levéltárban. Az állag utolsó dobozában nem bekötött, hasonló nyilvántartások találhatók. A kötetek nyelve többségében latin, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Azokat a nyilvántartó könyveket, amelyek nem egy konkrét alapítványhoz köthetők, hanem több alapítvány közös pénzügyi nyilvántartásai, vagy egyéb gazdasági jellegű könyvek, ebben az állagban helyeztük el. Minden kötetnél közöljük annak címét és évkörét. Ezek a kötetek más állagokban lévő pénzügyi vonatkozású dokumentumokkal együtt használandók. A kötetek egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A káptalani levéltárban 1700-tól kezdve maradtak meg iratok az Alvinci Uradalomra, de a korábbi rendezés során a nem időrendbe helyezett iratokról részletes jegyzéket készítettek. Ekkor utólag megszámozták az iratokat és ehhez darabszintű segédletet készítettek a kezdetektől a 19. század közepéig. Ezt a rendet szintén nem kívántuk felbontani a rendezés során, mert az anyag kutatása a jelen formában biztosított. Ebből az is következik, hogy az iratok nincsenek kronológikus rendben és az időrend az egyes raktári egységekben folyamatosan újra kezdődik. Az anyag kutatása ennek megfelelően csakis a már korábban említett segédletekkel illetve egyenkénti átnézéssel lehetséges. Az állag végén a 20. század második feléből megmaradt, az egykori birtokra vonatkozó iratokat találunk.

Erdély legszebb barokk templomaként a kolozsvári jezsuita, majd később piarista templomot szokták emlegetni. Mivel eredetileg a jezsuita akadémia hallgatóságának lelki gondozására épült, máig is az akadémiai templom nevet viseli. 1718-ban kezdték építeni, de csak egy évtizeddel később készült el teljesen. 1776-tól a templomot a piaristák vették át. A fellelt iratok között megtalálható a templom krónikája (historia domus), leltárai és a különböző templomi adományok nyilvántartásai. Az állag anyaga egyenkénti átnézéssel kutatható.

A rendi levéltárak elmaradthatatlan részét alkotják az elhunyt rendtagokra vonatkozó adatsorok, életrajzok. Ugyanilyenek maradtak meg a kolozsvári piarista levéltárban is, amelyeket ebben az állagban helyeztünk el.

A második bécsi döntés után, 1940-ben a romániai piarista rendtartomány (Romániai Kegyes-Tanítórend) házai közül a kolozsvári, nagykárolyi és a máramarosszigeti ismét Magyarországhoz került, a temesvári pedig továbbra is Románia területén maradt. A három észak-erdélyi ház kormányzását a rend generálisa még 1940-ben a magyar tartományfőnökre bízta, a temesvári élére pedig, amely így önálló szervezeti egységet alkotott, Panyik-Tóth Lajost nevezte ki, mint a saját megbízottját (commissarius generalis). Miután 1945-ben visszaálltak a korábbi határok, megszűnt a temesvári ház különállása. 1946-ban Walter János felhatalmazott közép-európai vizitátor egyesítette a négy romániai rendházat Biró Vencel generáisi megbízott (delegatus generalis) vezetése alatt. Az állagban a rend e különálló részének néhány irata maradt meg.

A máshová be nem sorolható iratokból alakítottuk ki ezt az állagot és a lényeges információkat közöljük az egyes raktári egységeknél. Kutatás csak az iratanyag egyenkénti átnézésével lehetséges.

Gazdasági jellegű iratok (számlák, nyugták) 1802, 1827, 1838–1885.

Fotók, vegyes.

Az állag iratait 1941-ig mesterségesen alakítottuk ki, ugyanis az iktatott iratok rendezésekor rengeteg személyi okmány került elő, amelyeket a hallgatók nyújtottak be felvételük alkalmával, s amelyeket keletkezésük időrendjében helyeztünk el. A források értéke nem indokolta név szerinti külön segédlet elkészítését. Az állag második részében már 1958 után keletkezett és külön kezelt iratok találhatók, többek között életrajzok, indexek, a végzett hallgatók adatlapjai, különböző személyi ügyekre vonatkozó dokumentumok. Az modern kori anyag természetesen a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével szigorú korlátozásokkal kutatható. A korábbiak csak egyenkénti átnézéssel.

A magyar nyelvű, külön kezelt formanyomtatványok és iratok kronológiai rendben vannak elhelyezve. Az állag anyaga nem kutatható.